Bezzegország? – Románia földjeinek nagy része már külföldi kézben van
„Románia lekörözte Magyarországot” – olvashattuk korábban egyes sajtóorgánumokban, mostanra azonban nyilvánvalóvá vált, hogy a román gazdaság súlyos nehézségekkel küzd és költségvetési megszorításokra kényszerül. Az ország gazdaságában fontos szerepe van a mezőgazdaságnak, hiszen Európa egyik legnagyobb földterületével rendelkezik, az EU legnagyobb búza- és kukoricaexportőre, ráadásul az agrárium jóval több embert foglalkoztat, mint bárhol Európában. Mégis miért szorul akkor importra egy ekkora ország?
Románia: óriási földterület, de rendkívül elaprózódott a birtokszerkezet
Románia Európa hatodik legnagyobb termőterületével rendelkezik, és a világ egyik legnagyobb búza- és kukoricatermelője. A birtokszerkezet viszont rendkívül elaprózódott, hiszen az átlagos birtokméret alig haladja meg a négy hektárt (Magyarországon ez 30 hektár, Franciaországban pedig 70 hektár). Nem is csoda, hogy közel 3 millió kisgazdaság működik a keleti szomszédunkban, ezzel pedig a teljes európai gazdatársadalom harmadát (!) adják. Összehasonlításképpen: hazánkban (ahogy Németországban is) 200 ezer termelő dolgozik az agráriumban, de a franciáké sem haladja meg a 450 ezres létszámot. Rendkívül nagyok azonban a szélsőségek, hiszen Romániában működik az egyik legnagyobb területtel rendelkező gazdasága, amely ráadásul arab kézben van. A romániai gazdaságok tehát vagy túl kicsik, vagy nagyon nagyok, míg a közepes méretű szegmens szinte teljes egészében hiányzik.
Európa legnagyobb búzaexportőre
Románia az EU legnagyobb búza-, árpa- és kukoricaexportőre, még úgy is, hogy az aszály miatt a kukoricatermése idén harmadával csökkent. Fő exportpiaca Egyiptom, ahová a Fekete-tenger partján fekvő Konstanca kikötőjén keresztül szállítja ki gabonáját. Hazánkhoz hasonlóan azonban nehézséget okoz az évek óta tartó aszály , Románia területének egyharmada ugyanis nagy az elsivatagosodás veszélye. Nem véletlen, hogy kiemelt cél az öntözött területek bővítése, azonban uniós oldalról ehhez kevés segítséget kapnak, az újjáépítési alapból ugyanis (hazánkhoz hasonlóan) nem fordíthattak forrásokat a vízgazdálkodási fejlesztésekre, pedig ennek kedvező környezeti hatásai lehettek volna a vizes élőhelyekre is. Amit mindenképp ki kell emelni Románia kapcsán, az a juhágazat és a méhészet. Az Európai Unió bárányhúsfogyasztásának ötödét látja el ugyanis önmagában, ami a hazai igény 500 százaléka. Románia jelentős méztermelő ország is, jelenleg Spanyolország után a második helyen áll Európában a méhcsaládok számát tekintve (a méztermelésben Magyarország is nagyhatalom, Európa ötödik legnagyobb mennyiségével).
Hiába az adottságok, jelentős importra szorulnak
A helyzetet jól mutatja, hogy Európa egyik legtermékenyebb országaként a fogyasztott élelmiszerek nagy részét Románia importálja. Az ellentmondást jól szemlélteti, hogy az elmúlt években a GDP látványosan emelkedett, a bérek több mint 260 százalékkal nőttek. Ezzel szemben a teljes ipari termelés csak kevesebb mint 120 százalékkal nőtt, a hazai agrár-élelmiszeripari termelés pedig jóval a potenciál alatt maradt. A különbséget az import pótolta, amely jól látható a teljes kereskedelmi hiányban, amely mára meghaladja a 35 milliárd eurót. Az agrár-élelmiszeripar pedig jelentősen hozzájárult ehhez a hiányhoz, alig egy évtized alatt a kereskedelmi hiány ugyanis több mint hétszeresére nőtt. Ebből persze Magyarország is profitál, hiszen Románia a harmadik legnagyobb exportpiacunk, de például sertésből, tejből és takarmányból keleti szomszédunkba szállítjuk a legnagyobb mennyiséget. Románia helyzetéről elmondható tehát, hogy míg Európában az egyik legnagyobb nyersanyag-beszállítónak minősül, addig a kiskereskedelmi polcokat a lengyel, német, olasz termékek uralják.
Óriási földterület, de ennek egy része már külföldi cégek kezében van
Közel 15 millió hektáros termőterületével Románia óriási agrárpotenciállal rendelkezik (hazánkban ez 5 millió hektár). Az összképet árnyalja, hogy a romániai földek harmada nincs felvezetve az ingatlan-nyilvántartási kataszterben, ezekre tehát támogatást sem tudnak felvenni a tulajdonosaik. A birtokpolitika terén (is) nagyon más utat választott Románia, hiszen az EU-ban első helyen áll a külföldi tulajdonban lévő termőföldek arányát tekintve.
Az Európai Bizottság tanulmánya szerint a nyilvántartott földek 40 százaléka (!), közel 6 millió hektár van külföldiek kezében.
Több tízezer hektáros területeket birtokolnak arab befektetők, olasz vállalkozók, osztrák társaságok, ugyanakkor jelentős méretű területet vásároltak fel spekulációs céllal pénzintézetek, biztosítótársaságok is. A legnagyobb földterülettel, közel 60 ezer hektárral az egyesült arab emírségekbeli Al Dhara cég rendelkezik. A külföldiek térnyerése azért lehetséges, mert Románia – hazánkkal ellentétben – lehetővé tette a földtulajdonszerzést a gazdasági társaságok számára. Utólag nézve tehát nem lehet kérdés, hogy a magyar birtokpolitika helyes irányt választott a szigorú földforgalmi szabályaival.
Persze, a kihasználatlan lehetőségek Romániában is vitákat generálnak, nemrégiben pedig közel 2 milliárd euró értékben írtak alá szerződéseket az élelmiszer-feldolgozó ipar fejlesztésére, jelentős részben a húsfeldolgozási kapacitások növelésére. Kormányzati nyilatkozatok szerint „ha ezek a projektek négy éven belül befejeződnek, a bejelentett kapacitások alapján Románia Délkelet-Európa legerősebb szereplőjévé válik a feldolgozás terén”. Nagy kérdés, hogy mire lesz képes valójában a fiskális nehézségekkel küzdő keleti szomszédunk.
