Döntött a jegybank: kiderült, hogy változik-e az alapkamat
Továbbra sem enyhül a jegybanki szigor. A Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa a keddi kamatdöntő ülésén nem nyúlt a jegybanki alapkamathoz, amely több mint egy éve 6,5 százalékon áll. A döntés megfelel a piaci várakozásoknak, annak ellenére, hogy az elmúlt hónapokban erőt mutatott a forint, és a pénzpiacokon sem voltak nagyobb zavarok, az elemzők szerint az inflációs folyamatok még mindig nem adnak kellő mozgásteret az MNB-nek, hogy újrakezdje a tavaly október óta szünetelő kamatvágási ciklusát.
Jegybanki alapkamat: Nagy Márton már csökkentene
Ennek ellenére szinte borítékolható, hogy a következő időszakban egyre aktuálisabb lesz a kérdés: mikor csökkenti a kamatokat az MNB . A forint év eleje óta masszív erősödésen van túl, az euróval szemben 5 százalékot, a dollárral szemben 40 százalékot erősödött, amivel bekerült a világ legjobban teljesítő devizái közé. A hazai fizetőeszköz ilyen mértékű erősödése a jegybank szigorúságából fakad, miközben az MNB magasan tartja a kamatokat, a nagy és régiós jegybankok már rég túl vannak több kamatcsökkentésen, a magasabb kamatprémium pedig a forint felé tereli a befektetők. Az erős forint az infláció letörése szempontjából kedvező hír, az exportőröknek már kevésbé.
Ezek is hozzájárultak ahhoz, egyre inkább kezd kényelmetlenné válni a kormány számára a magas kamatszint.
Először Orbán Viktor miniszterelnök szólalt meg a kérdésben, aki Nagy Elekkel, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnökével közösen adott podcastben említette meg a magas kamatok problémáját. A kormányfőnél azonban erősebb kijelentést tett Nagy Márton. A nemzetgazdasági miniszter a Portfolio konferenciáján egyenesen megmondta, hogy szerinte a feltételek adottak, és eljött az ideje a kamatcsökkentésnek, mivel kisebb pozitív reálkamattal is beérhetné az MNB. A tárcavezető szavait a piac nem fogadta túl jól, a forint azonnal gyengülni kezdett, az euróval szemben visszatért a 390 euró fölötti tartományba.
Varga Mihály: nem cél az erős forint, hanem következmény
Részben ezekre a kritikákra is reagált Varga Mihály a parlament gazdasági bizottságában hétfő délelőtt a jegybank 2024-es üzleti jelentéséről szóló beszámolójában. "A számok ismeretében azt tudom mondani, hogy a monetáris politika kifizetődő volt, és hozzájárult ahhoz, hogy a magyar gazdaság számára teljes egészében előnyöket tudjon realizálni” – fogalmazott az MNB elnöke, majd hozzátette, a jegybank az elmúlt fél évben folytatott kiszámítható politikája elősegítette az infláció fokozatos közeledését a 2–4 százalék közötti toleranciasávhoz.
„Az irány jó, mind a belföldi, mind a globális folyamatok azonban arra figyelmeztetnek bennünket, hogy az óvatosságot továbbra is fenn kell tartanunk, különös tekintettel az inflációt befolyásoló tényezőkre” – mondta Varga Mihály. Kiemelte, hogy a jegybank számára az egyik legfontosabb tényező a forintárfolyam, ezért annak stabilizálása kiemelt jelentőséggel bír. Ugyanakkor azt is világossá tette, az erős forint nem a monetáris politika célja, hanem annak következménye.
A hosszú távú eredményeket figyeli a jegybank
A kamatdöntést megelőzően Molnár Dániel, az MGFÜ Elemzési Központjának vezető elemzője arra hívta fel a figyelmet, hogy a kommunikációja szerint a jegybank célja a stabilitás és a kiszámíthatóság erősítése, ezzel kívánja erősíteni a gazdasági szereplők bizalmát, illetve a monetáris politika hitelességét és azon keresztül horgonyozni az inflációs várakozásokat. Vagyis elsősorban a hosszú távú eredményeket tartja szem előtt.
Ugyanakkor szerinte is kérdéses, hogy szükség van-e a jelenlegi kamatszintre az inflációs cél elérését illetően. háztartások körében a megtakarítási ráta magas, miközben a belső kereslet – főleg a beruházások terén – a gazdasági bizonytalanság nyomán visszafogott, vagyis az inflációs folyamatokat döntően nem a keresleti oldali tényezők, sokkal inkább kínálat oldaliak befolyásolják. Ezekre pedig a monetáris politika rövid távon nem tud hatni, sőt, a beruházások elhalasztása hosszabb távon inkább felerősíti a kínálati oldali tényezők szerepét az inflációban.
Az infláció továbbra is feladja a leckét
Varga Zoltán, az Equilor Befektetési Zrt. szenior elemzője arra mutatott rá, hogy a maginfláció ugyan visszatért a jegybanki toleranciasávba, a headline infláció még felette van, és az árrésstop kivezetése felfelé mutató kockázatot jelenthet a későbbiekben. Az MNB szerint másfél százalékponttal alacsonyabb az infláció a hatósági intézkedéseknek köszönhetően.
Az inflációs várakozások is magasak, ezzel indokolható a magas kamatszint. Bár a forint jelentős erősödésének dezinflációs hatásai már érzékelhetők, ez önmagában még kevés lehet a kommunikáció változásához
– állapította meg az elemző, aki szerint önmagában az erős forintra nem valószínű jegybanki reakció, helyette inkább az inflációs várakozások és kilátások javulására lenne szükség ahhoz, hogy a jegybank kommunikációja is lazább legyen.
A Fed viszont bővítheti a jegybank mozgásterét
A jegybank mozgásterét azonban tovább növelheti, ha a Fed tovább csökkenti a kamatokat. A piac Fedtől idén még két 25 bázispontos kamatvágást vár, a piaci árazások és a jegybank kommunikációja is ebbe az irányba mutat.
A befektetők közel száz százaléka szerint október 29-én csökkenti először az alapkamatot az amerikai központi bank szerepét betöltő intézmény.
Mindez azt is jelenti, hogy alapesetben a Feddel szembeni 225–250 bázispontos kamatelőny (amely év végéig további 50 bázisponttal nőhet), illetve az EKB-val szembeni 450 bázispontos előny kényelmes mozgásteret jelentene az MNB-nek a kamatcsökkentéshez, fenntartva a forinteszközök vonzerejét. "Kérdéses azonban a piaci reakció egy ilyen lépés esetén, ezért szerinte a lazítást mindenképpen elő kell készíteni a jegybanknak kommunikációs oldalról is, hogy a piaci hatások a lehető legkisebbek legyenek" – magyarázta Molnár Dániel.
Hogy változik-e a jegybank kommunikációja, az Varga Mihály délután 15 órától kezdődő sajtótájékoztatóján kiderül. Az esemény élőbe közvetítjük.
