A hirtelen szívhalál leggyakoribb oka (90 százalék) a nem sportolók körében a szív koszorúereinek érelmeszesedése. A fiatal atlétáknál leggyakrabban a szív két kamrája közötti válaszfal (szeptum) kóros megvastagodása vezethet a tragédiához, az idősebb sportolók esetében (a 36 év már ennek számít) pedig már a koszorúér betegség a fő ok - tudtuk meg Illyés Miklós kandidátustól, a Magyar Artériás Stiffness Társaság elnökétől.
Az érelmeszesedés nagyon korán, akár az első, második életévtizedben elindulhat, 35 év fölött már nem számít váratlan eredménynek. Az elmúlt két évtizedben az artériák funkcionális (az ún. artériás stiffness) vizsgálata megváltozott. A hazai kutatások eredményeképpen kifejlesztették az új oszcillometriás módszert, az arteriográfot, amely egyszerű, hordozható, kisméretű berendezés, amivel két-három perc alatt egy komplett vizsgálat elvégezhető. Az új műszer nemzetközi sikerét jelzi, hogy Európa számos vezető egyetemén és intézetében alkalmazzák, valamint az egyik legjelentősebb tudományos folyóiratban közölték a közelmúltban azt a vizsgálatot, amely bizonyította, hogy egyenértékű mérési eredményeket ad a korábban használt komplikáltabb berendezésekkel összehasonlítva, bár ezek szűrésre nem alkalmasak.
Az arteriográf sportorvosi, sportélettani alkalmazásáról több éves pozitív tapasztalata van a Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi KaraTerhelésélettani Laboratóriumának. Kolonics György sportoló tragédiája megdöbbentette az egész országot. Nehéz elfogadni, hogy a fiatal, nem túlsúlyos, nem dohányzó, egészséges életet élő, folyamatos fizikai aktivitást végző sportolóval hirtelen szívhalál végez. A jó szándék ellenére is nyilvánvaló azonban, hiába lesz egy defibrillátor a csónakházakban, minden versenyhajóba nem lehet azt elhelyezni, ezért kellene nagyobb hangsúlyt fektetni a szűrésre, amely az arteriográffal elvégezhető.
