Hozzá kell nyúlni a biztonsági készlethez? Minden, amit a magyarországi ellátásról tudni kell – ez az igazi gyenge pont
Tartanak felfelé a hazai benzin- és gázolajárak, már esetleges ellátási nehézségekről is lehet hallani. A Világgazdaság – szakértőket is idézve – megvizsgálta, hogyan áll Magyarország az ellátással, a biztonsági készletekkel, és az árakkal.
Kissé túlreagálták a terméktőzsdék a hormuzi eseményeket
A hazai üzemanyagkínálat egyik fő forrása a döntően import kőolajból a Mol Dunai Finomítójában (Dufi) előállított benzin és gázolaj, a másik a külföldről érkező olajtermék. Rossz esetben – erre éppen az idén tavasszal volt példa – rendelkezésre állnak az ország biztonsági készletei.
A kőolajimport azonban folyamatos a Barátság kőolajvezetéken, bőven elég lehet a Dufi számára, főleg, mivel a tavalyi üzemi baleset óta a finomító csak mintegy 60 százalékos kihasználtsággal termel
– válaszolt a Világgazdaságnak Grád Ottó, a Magyar Ásványolaj Szövetség főtitkára. Mellesleg rendelkezésre áll az Adria kőolajvezeték is.
Jelen esetben a folyamatosan szükséges termékimport helyzete az érdekesebb. Benzin és gázolaj érkezhet és (most is nyilván érkezik is) a Molhoz tartozó Slovnaft finomítójából, valamint a térség más létesítményeiből a Dunán, például Csehországból. A Mol mellett a nagy, ismert márkákhoz tartozó, úgynevezett színes kutak tulajdonosai közül a legnagyobb mennyiséget az OMV hozhatja be saját, schwechati finomítójából.
A többi színes kút is hozzáfér az importhoz, csak az áron múlik, honnan vásárolnak. Az európai termékárak azonban a vártnál idegesebben reagáltak a Hormuzi-szoros újbóli lezárására, megdrágítva ezzel a magyarországi piac ellátását is. Ráadásul mostanra sem enyhült a termékjegyzés-helyzet, bár az Európában mértékadó Brent olaj hordónkénti ára halványan már esett: 85 dollárról 84 dollárra.
Váratlan fordulat: prémium benzinből nem, dízelből már annál inkább vettek a magyarok – volt, akik brutális mennyiségből táraztak be
Az év első felében fellendítette a hazai tankolási kedvet, hogy kényelmes felső határt szabott a benzinnek és a gázolajnak a jogszabály. Ezt igazolja, hogy a Magyar Ásványolaj Szövetség töltőállomásain körülbelül 10 százalékkal több üzemanyag fogyott, mint az előző év azonos időszakában. De ennek már vége: három hete ismét piaci áron vásárolunk, a piaci árak pedig emelkednek. Bővebben>>>
Nehezebb lett az import
Ez az a pont – tehát a magas európai jegyzésár – Grád Ottó magyarázata szerint, amelyben az árérzékenyebb, kisebb hazai töltőállomások, illetve maguk a kisebb tőkeerejű importőrök is nagyobbaknál nehezebb helyzetbe kerülnek.
A magas hazai árakról és az ellátásról Egri Gábor, a Független Benzinkutak Szövetségének szakértője az ATV kedd reggeli adásában beszélt. Ő azonban a növekvő hazai üzemanyagárakért a nemzetközi piaci folyamatok mellett a „kormány és a Mol menedzsmentje közötti szoros együttműködést" is hibáztatta, amely szerinte 2022-ben, az árstop bevezetésével kezdődött. Azt, hogy (nyilatkozata időpontjában) a régióban Magyarországon volt a legdrágább az üzemanyag, a magas hazai adóterhekkel magyarázta.
Az üzemanyagár közel fele, literenként nagyjából 300 forint folyik be adóként a költségvetésbe.
Egri Gábor kijelentette továbbá, hogy „ellátási oldalon rendkívül gyenge pozícióban van Magyarország". E téren tehát a szakértő borúlátóbb Grád Ottónál, és tőle részben eltérően látja a hátteret is. Szerinte
- „a jelenlegi piaci beavatkozás áruhiányhoz vezethet" (mindazonáltal a hatósági árat már kivezették)
- továbbá megemlíti, hogy Ukrajna az elmúlt időszakban jelentősen megrongálta az orosz olajipari infrastruktúrát, a finomítókat és az olajlogisztikai rendszert, és várható, hogy hasonló támadások érhetik a gázinfrastruktúrát is,
- végül aggasztóan alacsonyak a hazai, de a nemzetközi kőolaj, illetve gázolajtartalékok.
Mit mutat a készletekről a szövetség?
Ez utóbbival kapcsolatban az Egri Gábor által közölttől kissé eltérő adatokat találunk a Magyar Szénhidrogén-készletező Szövetség (MSZKSZ) honlapján, de nem tudni, hogy a szakértő azok közül mely adatokat vette figyelembe bázisként, illetve melyeket legfrissebbként.
Az összehasonlításánál a Világgazdaság alapul az idei legelső, január 31-i, tehát még a hatósági ár bevezetése előtti adatokból indult ki. Ezekhez tartozik az idei legmagasabb összesített készletszint is. A készletnek az uniós elvárás szerint az ország 90 napos felhasználására kell elégnek lennie. Ennél január utolsó napján az ország jobban állt: 96 napnyi tartaléka volt. A legújabb, július 7-i érték 87 nap, vagyis aznap összesítve a január 31-i szint 91 százalékán, de a kötelező, 90 napos szintnek a 97 százalékán álltunk. Mivel a legutóbbi adatközlés óta már eltelt egy hét, a készletek pótlása folytatódhatott.
Ezen belül azonban nagy a szórás, ez a 97 százalék ugyanis, amely közel 670 ezer tonna szénhidrogént takar, négy összetevőből áll. A legjobban a kőolajjal áll az ország, erre vonatkozott Kapitány István gazdasági és energiaügyi miniszter minapi bejelentése is. A visszapótolt kőolajkészlet már július 7-én 7 százalékkal nagyobb volt az év elejinél, vagyis nagyobb lehetett még a kötelezőnél is. A baj csak az, hogy a kőolaj még csak alapanyag. Az autósok nem kőolajat, hanem benzint és gázolajat várnak.
Az MSZKSZ által tárolt gázolaj mennyisége azonban a januárinak csak a 65, a benzin pedig a 85 százaléka.
(Kerozinból nagyjából szinten vagyunk.)
Nem kell a biztonsági készlethez nyúlni – de a gázolajpiacok nagyon árérzékenyek
Az persze, hogy adott készlet hány napra elég, függ a fogyasztástól is, a kereslet pedig folyamatosan változik – mutatott rá Grád Ottó. Ráadásul pillanatnyilag nincs is oka, hogy hozzányúljunk a biztonsági készlethez, erről viszont már a Mol adott ki csütörtökön délelőtt közleményt. A Mol egyaránt 87 naposnak írja a kőolaj- és a kőolajtermék-készletek nagyságát is. Kitér a nagykereskedelmi árai képzésére is. Az árképzés – mint írja – a nemzetközi jegyzések és a hazai versenyjogi szabályozás alapján történik. Az elmúlt hetekben pedig folyamatosan emelkedtek a nemzetközi jegyzésárak, a hazai piacon ez érvényesült.
A pontos kép érdekében azért tegyük hozzá: hogy az a literenkénti ár, amely az üzemanyagár-sapka 2022-es bevezetésekor 480 forint volt, inflációval korrigálva most 728-745 forint lenne. A jelenlegi, a Holtankoljak által péntekre előrevetített 600 forint körüli benzin- és 621 forintos átlagos gázolajár mellett talán még korai a hatósági árak visszaállítását sürgetni. Még akkor is, ha ezek magasabbak a nemrég kivezetett 595 forintos, illetve 615 forintos hatósági árnál, amelyeket az idén márciusban – az áprilisi választások előtt – léptetett életbe az előző kormány.
A hazai üzemanyagpiac stabilitására vonatkozó kérdés kapcsán Grád Ottó a következőket emelte ki a Világgazdaságnak: az európai termékárak jegyzésárai a vártnál erőteljesebben reagáltak a Hormuzi-szoros eseményeire, ezekre elsősorban a gázolajpiacok érzékenyek. Szűkíti a kínálatot az orosz gázolajexport leállítása is, hiszen az ebből a forrásból vásárló kereskedők most új eladókat keresnek. Kétségtelenül érzékelhető a piacon egy egyensúlytalanság, amelynek a hatásai elsősorban az árakban jelennek meg. Emiatt az import erősen árfüggő lett.
Megdöbbentő állítás Rákosrendezőről: a leszakadt vármegyékből özönlöttek a lakásfoglalók – senki sem tudja, véget ért-e a beáramlás
