Horvátország: összehasonlították a szállodaárakat Görögországgal és Olaszországgal – meglepő lett az eredmény
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságStabilnak mondható a horvát turizmus idei szezonja, ám egyre kiélezettebb a szállásadók közti versengés a vendégért. Az év első felében – a tavalyi adattal szinte pontosan megegyező – 7,6 millió turista érkezett Horvátországországba, összesen 29,5 millió vendégéjszakát eltöltötve – írja a horvát Index.
Több konkurens mediterrán célpont kedvezőbb árakat kínál, mint Horvátország
A dalmát lap annak járt utána, milyen árakon lehet még az Adria partján egyhetes nyári nyaralást foglalni július 24. és 31. között két fő részére, reggelivel. A cikkben a Booking.com kínálatát alapul véve hasonlították össze több népszerű horvát üdülőhely és hasonló európai desztináció árait. A vizsgálat alapján még bőven akad elérhető szállás és a szórás is igen nagy, ugyanakkor kijelenthető, hogy
több konkurens mediterrán célpont kedvezőbb árakat kínál, mint Horvátország.
A kis-losinji szállodákban például hét éjszakára nagyjából 1600 és közel 5000 euró közötti összeget kérnek, míg az olasz Szardínián ezzel szemben már 625 eurótól is lehet szobát találni, ott a legdrágább ajánlat valamivel több mint 4000 euró.
Hasonló a kép Poreč és a portugáliai Albufeira összevetésében is, ugyanis az isztriai városban a legtöbb hotel ára 1190 és 2600 euró között alakul, míg a portugál üdülőhelyen 986–2110 euróért lehet foglalni az említett időszakban.
Zadar és a krétai Chania összevetésénél újfent a görög város bizonyult olcsóbbnak, hiszen a horvát kikötőváros legkedvezőbb ajánlata 1308 euró, Chaniában viszont már 1066 eurótól elérhető szállás, és a felső ársáv is jóval kedvezőbb.
Split is csak egyetlen kategóriában előzte meg Barcelonát, noha az induló árak alacsonyabbak voltak, körülbelül 890 euróval, ám a luxusszállodák között óriási különbség tapasztalható. Barcelonában a legdrágább ajánlat 1892 euró volt, míg Splitben egy hotelszobáért akár 7844 eurót is elkérhetnek.
Még nagyobb eltérés mutatkozott Makarska és a törökországi Bodrum összehasonlításában. Míg a horvát üdülővárosban a legolcsóbb szálloda 1837 euróba került, addig Bodrumban már 677 eurótól lehetett hotelszobát foglalni reggelivel.
Dubrovnik továbbra is a legdrágább horvát úti célok közé tartozik. Itt a vizsgált időszakban a szállodai árak 2500 eurónál indulnak, ám a legexkluzívabb ajánlat csaknem 10 500 euróba kerül.
Az Amalfi-parton ugyanakkor még ennél is magasabb összegek jönnek szembe; a legdrágább szállodák ára akár elérheti a 14–17 ezer eurót is egy hétre.
A szűkebb kínálat és a magas működési költségek egyértelmű hátrányt jelentenek a szakértő szerint
Zoran Pejović szállodaipari tanácsadó szerint a horvát szállodapiac sajátossága, hogy a középkategóriás és a luxusszállodák árai között kisebb a különbség, mint
- Olaszországban,
- Görögországban
- vagy Spanyolországban.
A tanácsadó ezt részben a versenytárs országok nagyobb kínálatára, részben pedig a horvátországi működési költségek emelkedésére veztei vissza.
Pejović ugyankkor eltúlzottnak ítéli az idei szezon körüli vitákat, ugyanis szerinte Horvátország mára kiforrott, széles körben ismert turisztikai célpont lett, ezért már nem várható a vendégéjszakák korábbi évekhez hasonló gyors növekedése. A last minute foglalások terjedése sem új jelenség, hiszen az utazási szokások évek óta folyamatosan változnak – jegyezte meg.
A horvát turisztikai minisztérium szerint a szállodák átlagos kihasználtsága az első fél évben 29 százalék volt, ugyanannyi, mint egy évvel korábban.
A legjobb eredményeket a turisztikai térségeket tekintve Zágráb (43 százalék), Dubrovnik (32,3 százalék) és Isztria (30,4 százalék) érte el, míg városi bontásban Rovinj, Zágráb, Zadar, Abbázia és Dubrovnik vezette a rangsort.
A tárca arra is felhívta a figyelmet, hogy az európai turisták egyre tudatosabban választanak úti célt. Az infláció és a magasabb utazási költségek miatt fontosabb lett az ár-érték arány, ezért sokan az utó- vagy az előszezonban utaznak. A foglalások egyre nagyobb része az indulás előtti napokra marad, a döntéseknél pedig ma már a biztonság, a könnyű megközelíthetőség mellett a fenntarthatóság és a hiteles helyi élmények is nagyobb szerepet kapnak.
