Magyar Péter újabb állítása dőlt meg: kiderült, hogy mennyire vannak eladósodva a magyar gazdaság szereplői
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságAmikor az eladósodás kerül szóba Európában, többnyire az államadósság kapja a figyelmet. A vállalatok hitelállománya legalább ennyire fontos mutató, az Eurostat friss adatai pedig több meglepetést is tartogatnak. A számok alapján hét uniós tagállamban meghaladja a vállalati adósság a GDP 85 százalékát, ugyanakkor a rangsoron elért helyezés mögött sok esetben sajátos pénzügyi struktúrák állhatnak – írja a Euronews.
Húszéves mélyponton az Európai Unió vállalatainak adóssága
Az Európai Bizottság makrogazdasági egyensúlyhiányokat vizsgáló eljárásában a GDP 85 százalékát tekinti figyelmeztetési küszöbnek. Ennek átlépése önmagában nem jelent pénzügyi problémát, és nem jár automatikus szankcióval. A mutató pusztán arra szolgál, hogy a Bizottság részletesen megvizsgálja, valódi gazdasági kockázatról vagy statisztikai sajátosságról van-e szó. A vállalati adósságot a nem pénzügyi vállalatok hitelállománya alapján számítják. A mutató tartalmazza a bankhiteleket és a vállalati kötvényeket, miközben a pénzügyi intézmények kikerülnek a körből. Az ugyanazon országban működő cégek egymás közötti hiteleit szintén kiszűrik, hogy elkerüljék a kettős elszámolást.
Az Európai Unióban 2025 végén a vállalati adósság a GDP 70,1 százalékát érte el. Az euróövezetben 71,6 százalékos volt ez az arány. Mindkét érték közel húszéves mélypontnak számít, mivel az elmúlt évek erőteljes nominális gazdasági növekedése gyorsabban emelkedett, mint a vállalatok hitelállománya.
- A rangsort Luxemburg vezeti, ahol a vállalati adósság a GDP 251,1 százalékát teszi ki.
- A második helyen Dánia áll 115,4 százalékkal,
- majd Svédország következik 108,6 százalékkal.
- Cipruson 107,3,
- Hollandiában 106,3 százalék az arány.
- Franciaország 91,6,
- Belgium pedig 90,6 százalékkal szintén átlépi a bizottsági küszöböt.
A lista élén szereplő országok között négy kisebb gazdaság található. Luxemburg, Hollandia, Ciprus és Belgium nemzetközi pénzügyi központként működik, ezért multinacionális vállalatok ezrei kezelik innen befektetéseiket és csoporton belüli finanszírozásukat. A hivatalos statisztikák ezeket a konstrukciókat is vállalati adósságként veszik figyelembe, ami jelentősen megemeli az országok mutatóit.
Belgium jegybankja szerint a cégcsoportokon belüli finanszírozási műveletek kiszűrésével a belga vállalati adósság a GDP mintegy kétharmadára csökkenne. Hasonló következtetésre jutott Luxemburg központi bankja is, amely szerint az ország kiugró adata elsősorban a nemzetközi holding- és finanszírozócégek jelenlétét tükrözi.
Franciaország helyzete eltér a többi nagy adósságú országtól, ugyanis a francia jegybank többször figyelmeztetett arra, hogy a vállalatok eladósodottsága valódi makrogazdasági kockázatot jelent. A cégek jelentős készpénzállománya mellett is magas a tőkeáttétel, miközben az adósság finanszírozásának költsége meghaladja számos európai versenytársét.
Svédországban elsősorban a kereskedelmi ingatlanszektor hitelfelvétele emelte magasra a vállalati adósságot. Dániában a nemzetközi vállalatok kötvénykibocsátásai járultak hozzá a növekedéshez, amely az elmúlt öt évben megháromszorozódott.
Egy újabb tiszás mantra dőlt meg
A rangsor másik végén is akad figyelemre méltó fejlemény. Görögország és Olaszország továbbra is az Európai Unió legmagasabb államadósságával rendelkezik, vállalati szektoruk ugyanakkor az euróövezet legkevésbé eladósodottjai közé tartozik. Görögországban a vállalati adósság a GDP 58,6 százaléka, Olaszországban pedig 55,1 százaléka.
Magyarország 52,5 százalékos mutatójával az uniós középmezőny alsó részében helyezkedik el, jóval az Európai Bizottság által meghatározott 85 százalékos figyelmeztetési küszöb alatt.
Az adat azt mutatja, hogy a magyarországi vállalatok eladósodottsága uniós összevetésben mérsékeltnek számít, így a hivatalos statisztikák nem támasztják alá azokat a tiszás állításokat, amelyek szerint a hazai vállalati szektor kiemelkedően eladósodott lenne.
Ezzel szemben Magyar Péter kabinetje valóságos ámokfutást végez a magyar gazdaságban. Ahogyan azt lapunk megírta: elbukott gigantikus beruházás, bizonytalanságban tartott magyar vállalatok és semmibe vett érdekképviseletek – így foglalható össze a Tisza-kormány első hónapjának mérlege. Az olcsó demagógián kívül szinte semmilyen gazdaságpolitikai elképzelés nem körvanalazódik Kapitány István és a Tisza-kormány eddig ismertetett terveiből.
