A cég nemrégen 100 milliós bírságot kapott és már akkor is visszaesőnek minősült. A gyakorlatában pedig az ismételt jogsértés különös súllyal esik a latba az elbírálás során - válaszolta a VGO kérdésére Tóth Tihamér a versenytanács elnöke. Felhívta a cégek figyelmét arra: a tavaly ősz óta élő, a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot tiltó törvény szerint, ha úgynevezett becsalogató reklámról van szó, a versenyhatóság minden mélyreható vizsgálat nélkül is megállapíthatja a törvénybe ütköző magatartást.
Nem feltétlenül szükséges például a versenyviszonyokat analizálni, vagy azt górcső alá venni, hogy a kifogásolt magatartás milyen hatással lehetett a fogyasztó döntésére. Más esetben, így az akciózásnál viszont beható vizsgálatot igényel, hogy az érintett előrelátóan gondoskodott-e, vagy sem kellő árukészletről az akció idejére.
A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmát rögzítő törvény a fogyasztók védelmét erősíti. Uniós direktíva – az úgynevezett UPC irányelv – alapján született azzal a céllal, hogy megteremtse a vállalkozások által a fogyasztók részére adott tájékoztatások szabályozásának kereteit. A tisztességtelenség, illetve megtévesztés általános tilalmán túl taxatíve felsorolja a kifejezetten tiltott magatartásokat.
A feketelistán az úgynevezett becsalogató reklámozások, a különböző eladási manipulációkat elősegítő valótlan állítások, a hamis benyomás keltése, a piramiselvre épülő eladásösztönző rendszer létrehozása illetve mindazok a jogsértő üzleti visszaélések szerepelnek, amelyek - mint fogyasztó megtévesztésére alkalmas tájékoztatások - eddig is a leggyakrabban kerültek a GVH látókörébe. A törvény hatálya alá tartozó eseteket a versenyhivatal, a pénzügyi felügyeleti és a fogyasztóvédelmi hatóságok vizsgálják ki.
A GVH-hoz a versenyt érdemben befolyásoló ügyek tartoznak. A versenytanács a becsalogató reklámozásra vonatkozó álláspontját a közelmúltban, a KIKA tavalyi "fizeted és viheted" - amúgy évek óta folyamatosan tartó - akciózása kapcsán fejtette ki. Feltételezhető volt, hogy a vállalkozás nem biztosított elegendő termékkészletet a meghirdetett időszakra.
A versenyhatóság - mint a jogsértés megállapíthatóságának feltételét - azt nézte: megfelelően felkészültek? Vajon előrelátható volt-e, hogy nemcsak az adott árut, hanem az azt helyettesítő terméket sem tudják majd kínálni? Végül sem a jogsértés sem a jogszerű magatartás nem bizonyosodott be, így a GVH megszüntette az eljárást. Rámutatott azonban arra: az akció "készlet erejéig" történő meghirdetése nem mentesíthet a jogsértés alól, mint az sem, ha a boltban hangosbeszélőn vagy más módon tájékoztatják a fogyasztót az áru hiányáról. A GVH jelenleg több hasonló ügyet vizsgál. Az új szabályozás versenyjogi gyakorlata még kialakulóban van, de a bírságolási politika a bírságkiszabás szempontjai nem módosulnak.
A fogyasztókat érő tisztességtelen manipulációkat változatlan szigorral bünteti a hivatal, mondta Tóth Tihamér.
A versenyhatóság százmillió forint bírságot rótt a vállalkozásra. A bírság kiszabásánál súlyosbító körülményként vette figyelembe, hogy a céget korábban is elkövetett versenyjogsértés. A GVH a napokban amiatt indított eljárást az üzletlánc ellen, mert észlelte, hogy a cég 2009. júniusában érvényes "13 éves akció"-ja során nem szolgáltatott megfelelő időtartamig és mennyiségben több, az akciós újságjában meghirdetett terméket. Magatartásával valószínűsíthetően megsértette a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvényt.
A versenyhatóság százmillió forint bírságot rótt a vállalkozásra. A bírság kiszabásánál súlyosbító körülményként vette figyelembe, hogy a céget korábban is elkövetett versenyjogsértés. A GVH a napokban amiatt indított eljárást az üzletlánc ellen, mert észlelte, hogy a cég 2009. júniusában érvényes "13 éves akció"-ja során nem szolgáltatott megfelelő időtartamig és mennyiségben több, az akciós újságjában meghirdetett terméket. Magatartásával valószínűsíthetően megsértette a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvényt. -->
