Távol a húsipari fellendülés

Az ágazatot szerinte a bevétel csökkenése és a relatíve magas alapanyagárak egyaránt sújtják. A piacvezető cég az árhullámzást azzal igyekszik kivédeni, hogy az alapanyagot saját érdekeltségen belül állítja elő. Másfelől – emelte ki Kovács László – a Csányi Sándor tulajdonában lévő cégcsoport az export erősítésével próbálja kompenzálni a hazai forgalomcsökkenést. A feldolgozott termékei 30 százalékát külföldön értékesítő Pick ugyanakkor arra is törekszik – tette hozzá –, hogy a magasabb hozzáadott értékű élelmiszerei piacát bővítse. „Hungarikumoknak számító mangalicatermékeket is értékesítünk, bár ezeknek inkább marketingértéke van: a mangalica »hátán« be lehet menni Japánba, az a pár tíz tonna, amelyet eladunk belőle, további száz tonna termékünknek szerez piacot” – véli Kovács László.

A Pick példáját ma még nem sokan követik Magyarországon: bár szalámival, baconnel vagy sonkával több cég is megjelenik az uniós, az orosz vagy a távol-keleti piacokon, ennél jellemzőbb az alapanyag-kivitel.

Ez azonban csekély haszonnal kecsegtet, ráadásul az alapanyag kitett a világpiaci ármozgásoknak, és az Egyesült Államokban lényegesen olcsóbban lehet sertést előállítani, mint Európában.
Jórészt exportra termel a SáGa Foods is. A brit Bernard Matthews tulajdonában lévő sárvári cég 50 millió euró értékben, baromfi- és sertéshúsból készült termékeinek nagyjából a felét értékesíti külföldön. A SáGa tavaly ötszáz dolgozójától kényszerült megválni. Ami ezt az évet illeti, Henk Slagt, a társaság holland vezetője semmivel sem számít kedvezőbb körülményekre, mint 2009-ben, ám úgy látja, a megoldást az erősebb marketingtevékenység, illetve a termékinnováció jelentheti a vevőkért folytatott harcban.
A SáGa átszervezésén kívül a Herz Szalámigyár Zrt. kálváriája (a felszámolás alá került cég végül Csányi Sándor élelmiszer-ipari csoportja, a Bonafarm tulajdonába került), a Gyulai Húskombinát Zrt. likviditási nehézségei azt mutatták tavaly, hogy a legnagyobb cégek sem érezhetik magukat biztonságban. Az idei év azonban igazán komoly kockázatot a közepes, 100–200 fős vállalkozások számára rejt.
A hazai sertéságazat fő problémáját a Sertésszövetség elnöke szerint a megoldatlan értékesítési rendszerrel küzdő, bizalmatlan – nagyjából az állomány egyharmadát jelentő – kisüzemi szektor, másfelől a korszerűtlen nagyüzemek jelentik. Sákán Antal komoly hátrányként említette a feketegazdaságot is: az ez évre prognosztizált 8-10 százalékos keresletcsökkenés szerinte a legális piacon jelenik meg, míg a különbözet az adózatlan, ellenőrizetlen gazdaságokból mégis piacra kerül. Mint mondta, a fővárosi piacokra, kisebb hentesboltokba ma szinte lehetetlen legálisan árut szállítani, miközben a nagyobb áruházláncok komoly belépési pénzekkel nehezítik meg a legálisan működők dolgát.

A sertésállomány visszaesése is megállíthatatlan: míg 2007 őszéig még négymillió sertést tartottak számon, 2009 végére már hárommillió alá csökkent a számuk. A visszaesést a Magyar Agrárkamara a forint erősödése miatt növekvő kivitellel magyarázta. Sákán Antal szerint a jelenlegi 270-280 forint körüli árfolyam viszonylag kedvező: ennél erősebb forint az exportőröket tenné próbára, míg a gyengülés az alapvetően az európai (eurós) ármozgásokat követő hazai felvásárlási árak miatt a tenyésztőket. A gyengülés ráadásul a 2005-ben tapasztalt importdömpinghez hasonló helyzetet idézne elő.
Az alapanyaghiány azonban elkerülhetetlenné teszi az importot: a 400 magyarországi üzembe feldolgozásra beszállított sertések számát Sákán Antal éves szinten 1,5-2 millióra tette. Ezzel együtt használják ki azonban a vágóhidakat, amelyeken évente hatmillió sertés levágására van kapacitás. Éppen ezért akkor sem lenne könnyű helyzetben az ipar, ha dübörögne a piac, hiszen az alacsony sertéslétszám nem tenné lehetővé a hirtelen bővülést – véli Kovács László.
A sertés termelői ára az alapanyaghiány ellenére mélyponton van: az átlagár októbertől néhány hét alatt 15-16 százalékot zuhant, és a jelenlegi kilónkénti 270-280 forintos szintről nem tud kimozdulni. „Bízom benne, hogy elértük a mélypontot, hiszen a hasított sertés 278 forint körüli, nagyjából egyeurós ára az önköltségek alatt van” – mondta Sákán Antal, aki hozzátette: Európában már 1,3 euró körülre emelkedtek az árak. Az állományt, illetve az árat érintő fellendülést azonban csak 2011 második felére, 2012-re jósolja az elnök.

A kisüzemeket ez az előírás nem érinti, ám rájuk is vonatkozik az az irányelv, hogy a hízók számáról pontos jelentést kell adni.

A kisüzemeket ez az előírás nem érinti, ám rájuk is vonatkozik az az irányelv, hogy a hízók számáról pontos jelentést kell adni. -->