Igaz, utasaik száma tavaly a válság miatt jelentősen megcsappant, és épp a teljes árú jegyek (bérletek) vásárlóiból lett kevesebb a megszűnő munkahelyek miatt. Ráadásul az idén még kevesebben ülhetnek buszra a februári tarifaemelés miatt.
A buszkonzorciumok zökkenőmentesen jöttek létre január 15-én a közösségi közlekedés átalakításáról szóló múlt évi kormányrendelet előírása szerint. A súrlódások azért maradtak el, mert e társulási forma az eddiginél sokkal több megtakarítási és bevételnövelési lehetőséget kínál számukra, miközben önállóságuk nem csorbul – derült ki a cégvezetőktől kapott válaszokból.
Nem véletlen, hogy a hivatkozott kormányhatározatra reagálva maguk jelölték meg a konzorciumok létrehozását a költséghatékonyabb és magasabb színvonalú szolgáltatás ideális eszközeként, beleértve a menetrendeknek a mostaninál jobb összehangolását is. „A konzorciumban a cégeknek csak a kapcsolata válik szorosabbá, de továbbra is mindegyikük a saját közszolgáltatási szerződéseit teljesíti” – magyarázta lapunknak Pócza Mihály, a Kisalföld Volán Zrt. vezérigazgatója. „A konzorcium laza, projektcélokra létrejött szerveződés, cégjogi következménye nincs is” – erősítette meg Amrein Károly, a Gemenc Volán Zrt. vezérigazgatója is.
Nem a nulláról indul a Volán cégek együttműködése, az eddigi kooperációból Amrein Károly az országos hálózat fenntartását, a tarifaközösség működtetését, az egyeztetett bér- és humánpolitikát, a közös (például üzemanyag-) beszerzéseket és a fejlesztéseket emelte ki. Ezeknél a konzorciumok nyilván többet kínálnak, de a vezérigazgató óvatosságra is int: „A szigorúan szakmai indíttatású munkán túl markáns átalakítást nem célszerű végezni a következő kormány közlekedéspolitikájának ismerete nélkül.”
