Franciák a vezetékprojektekben
Az orosz Gazprom, az olasz Eni és a francia EdF múlt pénteken, Szentpéterváron aláírt memoranduma értelmében a francia energetikai konszern belép a Déli Áramlat részvényesei közé, úgy, hogy ezzel az Eni része csökken, és az üzletet ez év végéig lezárják – mondta Alekszej Miller, a Gaz-prom vezérigazgatója. Az üzemeltetési társaságot a Gazprom és az Eni hozta létre paritásos alapon. Miller elmondta: a Gazprom részének csökkenése nincs napirenden. Korábban arról volt szó, hogy az EdF 10 százalékban lesz résztulajdonos, de áprilisban azt közölték, hogy mindkét alapító 10-10 százalékot ad át a francia konszernnek.
A memorandum szabályozza a Déli Áramlat tenger alatt haladó részének építését is. A projektben való részesedés lehetővé teszi az EdF-nek – amely a világon a legtöbb elektromos energiát termeli atomerőművekkel –, hogy megerősítse globális szerepét a gázpiacon, és nagy lépést jelent a konszern gázbiztosítását célzó stratégiájának a megvalósításában – mutattak rá szakértők.
A Déli Áramlat igazgatótanácsának elnökévé és a cég vezérigazgatójává Marcel Kramert, a holland Gasunie eddigi vezetőjét nevezték ki. Kramer tagja az Északi Áramlat gázvezeték igazgatótanácsának is, abban ugyanis a Gasunie 9 százalékos részesedéssel bír. A Déli Áramlat – amely Magyarországon is áthalad majd – évi 63 milliárd köbméter gázkapacitással, négy csővezetékkel épül, mint ezt a Gazprom illetékese szombaton bejelentette. Korábban évi 31 milliárd köbméterről és két csővezetékről volt szó. A Gazprom június elején közölte, hogy az építkezés 2013-ban kezdődik.
A GdF Suez pedig a szintén a Gazprom vezette Északi Áramlat projektben szerez 9 százalékos részesedést: ez a vezeték a Balti-tenger alatt húzódna egészen Németországig. „Jelentős előrelépést tettünk, és ez a beruházás nagyban hozzájárul majd a megfelelő gázkészletek fenntartásához” – közölte Gérard Mestrallet, a GdF Suez vezérigazgatója.
Homályos árak
A Gazprom vezette gázvezetékprojektek beszállási költségeiről nem szívesen nyilatkoznak az érintettek. A GdF Suez első embere sem volt hajlandó elárulni a hét végén, hogy mennyiért jutottak hozzá a 9 százalékos részesedéshez. Jean Francois Cirelli, a cég alelnöke áprilisban annyit árult el, hogy „az ár nem jelentős, valamivel 10 millió fölött van”, ám azt már nem közölte, hogy euróban vagy dollárban kifejezve. Bloomberg–MTI
