BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Katonai pénzeső Európában: a NATO térdet hajtott Trump előtt – vagy az egész csak politikai színjáték?

Európa látványos ígéreteket tett a NATO-csúcson, de gazdasági és demográfiai problémái miatt képtelen lesz azokat teljesíteni. A védelmi kiadások 5 százalékos emelése inkább diplomáciai gesztus, mint stratégiai fordulat, Trump győzelme ellenére pedig továbbra is az Egyesült Államok nyakában marad a katonai erő fenntartása a kontinensen.

Az európai vezetők új védelmi ígéretei látszólag Donald Trump egyik legnagyobb külpolitikai sikerét jelölik, de valójában inkább diplomáciai színjáték, semmint stratégiai áttörés. Bár a NATO-tagállamok júniusi hágai csúcstalálkozóján azt ígérték, hogy 2035-re a GDP 5 százalékára emelik védelmi kiadásaikat, a valós helyzet inkább a régi reflexek folytatódását mutatja: az európai országok továbbra is képtelenek lesznek a saját biztonságukért érdemben felelősséget vállalni.

Európa védelmi kiadások védelem NATO
A védelmi kiadások 5 százalékos emelése inkább diplomáciai gesztus, mint stratégiai fordulat, Trump győzelme ellenére pedig továbbra is az Egyesült Államok nyakában marad a katonai erő fenntartása a kontinensen / Fotó: Natallia Ustsinava

Donald Trump amerikai elnök maga is meglepődöttnek tűnt a NATO-csúcs után, ahol több tagállam vezetője egyenesen neki tulajdonította a történelmi védelmi kötelezettségvállalásokat. Mark Rutte, a NATO új főtitkára úgy fogalmazott: 

a megállapodás igazságosabbá teszi a szövetséget. 

Az új célkitűzés elsőre ambiciózusnak tűnik, ám a részletek már kevésbé meggyőzőek: a GDP-arányos védelmi költés 5 százalékából mindössze 3,5 százalék jutna tényleges katonai kiadásokra, a többi infrastrukturális és civil felkészültségi projektekre menne.

Védelmi kiadások növelése: csak papíron győzelem Trump számára

Néhány tagállam – így Magyarország, Lengyelország vagy Finnország – valóban komolyan veszi a védelmi kötelezettségeket. De a nagyobb európai hatalmak – Németország, Franciaország, Olaszország és az Egyesült Királyság – gazdasági és politikai kihívásai mélyebbek annál, hogy valódi haderőfejlesztést hajtsanak végre. A költségvetési mozgástér szinte mindenütt beszűkült:

  • Olaszország államadóssága a GDP 135 százaléka;
  • Franciaországé 113 százalék;
  • Spanyolországé 102 százalék;
  • az Egyesült Királyságé 100 százalék fölött jár.

Még a viszonylag jó helyzetben lévő Németország is feloldotta az úgynevezett „adósságféket”, hogy növelni tudja katonai költéseit. De közben az országok képtelenek érdemben visszavágni jóléti kiadásaikat. Nagy-Britanniában például Keir Starmer kormánya már egy viszonylag csekély, hétmilliárd dolláros szociális reformtervet sem tudott keresztülvinni a párton belüli lázadás miatt.

A Wall Street Journal elemzése szerint a klímapolitika tovább nehezíti a helyzetet: a brit költségvetési hivatal becslése szerint a karbonsemlegesség elérése 2050-ig több mint ezermilliárd dolláros költséggel jár majd.

A szükséges védelmi fordulathoz elengedhetetlen lenne az erőteljes gazdasági növekedés – de ennek nyomát sem látni. 

Az Egyesült Államok gazdasága 2010 óta 34 százalékkal bővült, míg az EU csak 21 százalékot tudott felmutatni. Ebben a környezetben teljesen valószínűtlen, hogy az európai közvélemény lemondana a jóléti juttatásokról a védelem javára.

Ráadásul a demográfiai trendek is ellenszelük vannak: az EU népessége öregszik, a születésszám drámaian csökken. 2023-ban például 5,4 százalékkal kevesebb gyermek született, mint az előző évben – ez hatvan éve a legnagyobb visszaesés. A hiányt bevándorlással próbálják pótolni, de ez újabb politikai és társadalmi feszültségeket szül.

A valóság: továbbra is Amerika vállán állunk

Európa valóban egyre többet költ Ukrajna támogatására, de még egy, a saját kontinensén zajló háború esetén is csak az amerikai segítség teszi lehetővé az ellenállást. A mostani vezetői ígéretek inkább szimbolikusak, mint reálisak – és ezt a kontinens politikusai is tudják.

Trump valóban elérte, hogy a védelmi diskurzus megváltozzon Európában, de a mélyreható változás lehetősége továbbra is illúzió. Az európai vezetők szívesen dicsérik az amerikai elnököt, de nyilvánvaló: a mostani ígéreteket olyan időszakra tették, amikor Trump már aligha lesz hivatalban. És akkor majd senki nem kéri rajtuk számon, hogy mi valósult meg az ötszázalékos célkitűzésekből.

Védelmi költségek: már júniusban drasztikusat emelne a NATO – ezek lesznek a kiemelt területek

A június 24–25-én Hágában tartandó csúcstalálkozó előtt az északi és keleti tagállamok vezetői egyhangúlag támogatják a védelmi kiadások jelentős növelését. Mark Rutte, a NATO főtitkára által javasolt terv szerint a tagállamoknak a bruttó hazai termékük öt százalékát kellene védelemre fordítaniuk.

 

 

 

Ajánlott videók

Továbbiak

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.