Az élővilágot ért károsodások mértékének megállapításához további vizsgálatok szükségesek. Az eddigi vizsgálati eredmények szerint a kiömlött vörösiszap a lúgos hatást leszámítva nem tartalmaz olyan mennyiségű vegyi anyagot, amely túllépné az egészségügyi határértéket, mondta el lapunknak Németh Tamás, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára.
A főtitkár elmondta, hogy az érintett mintegy 800 hektár termőterületet a lúgos hatás semlegesítését követően három kategóriába lehet sorolni. A tározóhoz közeli területek, melyeken termelés nem folytatható, a salakanyag felszedését követően sem. Ezeket a területeket ki kell vonni a termelés alól és energianövényzet-termelésre lehet hasznosítani, esetleg erdőtelepítésre alkalmasak.
A harmadik kategóriába eső területek szennyezettségi szintje alacsony. Ezeken a területeken a gyors kármentesítést követően új nem élelmiszer jellegű mezőgazdasági termelés folytatása a továbbiakban is lehetséges. Azonban ezeken a területeken a termés-átlag csökkenése várható.
A Levegő Munkacsoport véleménye szerint az érintett területek helyreállításának legegyszerűbb módja, ha az állam vagy a társaság felvásárolja azokat és kártalanítja a termelőket. Az így a mezőgazdasági tevékenység alól kivont területeket pedig speciális módon lehet hasznosítani. Ebben az esetben azonban előre nem látható, mennyi időt vesz igénybe, hogy a természet magától állítsa helyre a terület eredeti állapotát.
Falugazdászok segítségével próbálják felmérni, mekkora kár érte a veszélyes maró anyag kiömlése miatt a helyi termelőket. A falugazdászok tájékoztatása szerint elsősorban gyepeket, talajmunkák alatt álló szántókat, illetve lucerna- és kukoricaföldeket öntött el az iszap, amely 10-40 centiméteres rétegben áll az elborított területeken.
