Lesotho – az afrikai ország, amely elesett a vámháborúban

Lesotho mintegy 2,3 millió lakosú, harmad-magyarországnyi területű, hegyvidéki királyság, amely teljes egészében a Dél-afrikai Köztársaság területén belül fekszik, azaz enklávé. 2024-ben az egy főre jutó GDP-je 1 100 dollár volt, s bár gazdasága 2025-ben 2,3 százalékkal növekedett az előző évhez képest, az döntően infrastruktúra-projektek, például vízvezeték- és építési beruházások eredménye volt. Az ország gazdaságának legnagyobb szektora a textilipar, amely közel 40 ezer embert foglalkoztat, és az ország feldolgozóipari exportjának 90 százalékát adja, azonban az elmúlt időszakban termelékenysége a bányászattal együtt erősen visszaesett. 

Lesotho helyzete

Lesotho gazdasága erősen kitett a külső tényezőknek: bevételeinek közel fele a Dél-afrikai Vámunióból származik, emellett tetemes forrást jelentenek a vízdíjakból származó bevételek is. Bár a mezőgazdaság a GDP-hez csak korlátozott mértékben járul hozzá – 2022-ben mindössze 6,2 százalékkal –, a foglalkoztatottak mintegy 40 százaléka ebben az ágazatban dolgozik.

Lesotho 2024 eleje óta folyamatosan súlyos aszállyal küzd. Az El Nino-jelenség miatt mind a tavalyi, mind az idei nyári csapadékos időszakot szélsőséges csapadékhiány jellemezte, drasztikus terméscsökkenést eredményezve. 

A Világbank és a Világélelmezési Program (World Food Programme – WFP) kimutatásai szerint a lakosság több mint fele nyomorban él. A magas munkanélküliség, valamint a HIV-fertőzések magas esetszáma miatt Lesotho nagymértékben támaszkodik külföldi támogatásokra az egészségügy és a szociális ellátórendszer finanszírozásában. Mindezt figyelembe véve a Világbank külön felhívta a figyelmet, hogy az idén szeptemberben lejáró Afrikai Növekedési és Lehetőségi Törvény (African Growth and Opportunity Act – AGOA) program meghosszabbításának elmaradása és a nemzetközi segélyek csökkenése további jelentős munkahely-veszteségeket idézhet elő Lesothóban. A Nemzetközi Vöröskereszt jelentése szerint az országban a vidéki háztartások 41 százaléka bevételének több mint felét élelmiszerre költi.

Lesotho klímaváltozással szembeni sérülékenysége magas, mivel a vidéki lakosság jelentős része alacsony termelékenységű, csapadékfüggő mezőgazdaságból él, amit a rossz talajminőség és az erózió is megnehezít. A hosszan tartó szárazság – ami a legelőket is érinti – következtében a vidéki háztartások élelmezési nehézségekkel szembesülnek, az állatállományt pedig nem tudják elegendő vízzel ellátni. A közbiztonsággal sem kicsi a gond: a Gallup 2024-es felmérése szerint a lakosság mindössze 34 százaléka érzi magát biztonságban egyedül az utcákon. Ezzel – Botswanával fej-fej mellett állva – Lesotho a második legkevésbé biztonságos ország a Dél-afrikai Köztársaság után a világon.

Donald Trump és az amerikai vámok

Tavasszal az amerikai kormányzat bejelentette új importvámrendszerét: áprilisban új, 10 százalékos alapvám lépett hatályba az összes importárura, amelyeket arányos vámintézkedések követnek. Az új vámok különböző mértékben érintik majd az összes SADC-tagállamot (Dél-afrikai Fejlesztési Közösség). Lesotho esetében, az onnan származó termékekre 50 százalékos vámot vetettek ki – magasabbat, mint az Egyesült Államok bármely más kereskedelmi partnere esetében. A bejelentést az Egyesült Államok tárgyalási szándék nélkül tette, 90 napos haladékot biztosítva a felkészülésre. 

A vámok bevezetését egy kis időre felfüggesztették, és augusztus elején Trump elnöki rendelettel 15 százalékra mérsékelte a Lesothóval szembeni vámtarifát. Addigra azonban az amerikai megrendelések nagyobb részben törlődtek, a gyártók leépítésbe kezdtek. A nemzetközi támogatásokat csökkentették, valamint több amerikai egészségügyi programot is leállítottak. Trump „országértékelő”, a kongresszus előtti beszédében úgy fogalmazott, hogy ez szükségszerű, hiszen Lesotho már túlzott mennyiségű, pazarlásnak minősíthető amerikai támogatást kapott, miközben senki nem is hallott még az országról. 

Mindezzel párhuzamosan az ország 2025. július 10-én két évre szóló nemzeti katasztrófahelyzetet hirdetett a rekordot döntő munkanélküliség miatt. A kormány ígéretet tett 62 ezer új munkahely teremtésére és 23 millió dollárnyi támogatás munkaerőpiaci célú elkülönítésére. A Dél-afrikai Vámunió országai közös nyilatkozatban fordultak a washingtoni kormányzathoz, hogy fontolják meg a kiszabott vámokat, és legyenek tekintettel a kevésbé fejlett afrikai országokra. A Dél-afrikai Fejlesztési Közösség pedig többször kifejezte aggodalmát az előzetes egyeztetés nélküli lépések miatt, tagjai közös válaszlépésre készülnek.

Társadalmi és nemzetközi következmények

A rendkívüli intézkedések érezhetően befolyásolják a lakosság életkörülményeit és a régió társadalmi-gazdasági folyamatait. A textilipar visszaesése az exportáló vállalatok többségénél jelentős leépítéseket eredményezett; egy fővárosi üzem például dolgozóinak 40 százalékát bocsátotta el. A kereskedelmi miniszter nyilatkozata alapján a szektorban mintegy 12 ezer munkahely van közvetlen veszélyben a vámok miatt és további 40 ezer ember megélhetését érinti közvetetten a keresletcsökkenés. A kialakult helyzet következtében a munkaerőpiacról kiszoruló fiatalok egy része a fegyveres erőknél keres megélhetést, ami a hatóságok szerint további közbiztonsági kockázatokat is felvet. A válság nemzetközi szinten regionális összefogást eredményezett, például a Dél-afrikai Köztársaság kormánya exporttámogató programot indított Lesothóba. Cyril Ramaphosa dél-afrikai elnök személyes nyilatkozata szerint minden diplomáciai csatornát igyekeznek kihasználni az Egyesült Államokkal való tárgyalások felújítására. A dél-afrikai parlamenti ellenzék azonban bírálta a támogatási csomagot, mondván, hogy az nem elégséges ahhoz, hogy valós segítséget nyújtson. A térség államközi szervezetei is egyhangú támogatásukat fejezték ki. 

Kínai támogatások

Az utóbbi években Kína szerepe jócskán megnőtt Lesothóban: kínai finanszírozásból épült meg fővárosában az új parlament épülete és konferenciaközpontja, egy 91 kilométeres főút, és a kínai kormány korszerű kórházak, valamint naperőművek építését is magára vállalta. A kínai beruházások a textiliparra is kiterjednek: mintegy 41 gyárból 35-öt kínai tulajdonú vállalatok működtetnek. 2023-ban Lesotho importjának második legnagyobb forrása Kína volt, körülbelül 9 százalékkal, azaz 156 millió dollár értékű áruval. 

A vámintézkedések miatt visszamondott megrendelések nyomán a vállalatok gyorsan új értékesítési piacokat kerestek. Többük a dél-afrikai kereskedelmi kapcsolatokra helyezte a hangsúlyt, miközben Kína iránt is nőtt az érdeklődés, hiszen Peking 2024-ben eltörölte az afrikai országokból érkező importvámokat.

Összegzés

A magas amerikai vámok és a környezeti kihívások rámutattak Lesotho gazdasági sérülékenységére. A textilipar összeomlása és a mezőgazdasági nehézségek a munkanélküliség növekedéséhez, élelmezési bizonytalansághoz és társadalmi feszültségekhez vezettek. Mindez arra is rávilágított, hogy Lesotho gazdasága túlságosan függ az AGOA előnyeitől és az Egyesült Államok keresletétől. A nyugati piacok szűkülésével párhuzamosan Kína szerepe felértékelődik: az ország infrastrukturális beruházásai, kedvezményes hitelei és a textiliparban betöltött domináns pozíciója révén egyre meghatározóbb gazdasági partnerként jelenik meg. Mindez azonban egyben új függőséget is teremt, a jövőben Lesotho gazdasági stabilitását az is meghatározza, mennyire tudja kiegyensúlyozni kapcsolatait Kína, Dél-Afrika és a nyugati országok között.