Így alakul át az ország pár éven belül – nemsokára a főváros agglomerációja Egerig is kitolódhat
„Szakítani kell a város és a vidék megkülönböztetésével, és olyan fejlesztési rendszert kell kialakítani, amely egységben kezeli a város és hozzátartozó térséget” – jelentette ki Latorcai Csaba közigazgatási és területfejlesztési miniszterhelyettes.
Hozzátette, hogy a nagyvárosok nem tudják önmagukban javítani az elmaradt térségeket, sőt inkább felszívják a mobilis munkaerőt, majd ezt követően sok esetben az ingázó dolgozók a nagyvárosokat választják új lakóhelyüknek. Ezt alátámasztja, hogy
a magyarok többsége a rendszerváltást követő évtizedekben északkeletről az északnyugati régióba költözött.
Ennek köszönhetően a fővárosi agglomeráció lakossága is hatalmas arányban nőtt meg, illetve a Budapestről kiköltözött tömegek is növelték ezt a számot.
„A prognózisaink szerint 2035-re a budapesti agglomerációba fog tartozni akár Veszprém vagy Eger is” – hangzott el a Vidék Konferencia 2025 nevű rendezvényen. Latorcai Csaba hozzátette, hogy ez a fajta növekedés teljes mértékben beleillik a nemzetközi trendekbe is.
Elmondta, hogy a belső mozgások által az ország elmaradottabb járásaiból egyre többen költöztek a nyugati vármegyékbe. Ez a lakosságtöbblet már nem biztos, hogy a nyugati országrészben dolgozik, hiszen egyre többen vállalnak munkát Ausztriában is. „Nekünk arra kell fókuszálnunk a nyugati vármegyékben, hogyan tudjuk elősegíteni azt, hogy a helyben élők helyben is vállaljanak munkát. Ebből is látszik, hogy teljesen más jellegű problémákat kell orvosolnunk az ország nyugati és keleti felében” – mondta.
Dukai Miklós önkormányzati államtitkár elmondta, hogy a kormány már azzal is jelentősen segített az önkormányzatoknak, hogy a „nagy pénznyelő rendszereket” (iskola, kórház) elvitte. A politikus szerint a kormány célkitűzése volt, hogy tehermentesítse a helyi közösségeket, illetve hogy nagy gazdasági erőközpontokat hozzon létre a megyei jogú városok körül.
Azt is mondta, hogy a Magyar Falu programmal meg kellett azt is alapozni, hogy ne ürüljenek ki a kistelepülések a vármegyeszákhelyek által:
összesen 2850 olyan település van az országban, ami ötezer fő alatti, ennek kétharmada a lakósságszámban már erősödik.
Határon átnyúló gazdasági térségeket kell kialakítani
A közigazgatási és területfejlesztési miniszterhelyettes arról is beszélt, hogy a kormány politikájának már az ország határain kívülre is koncentrálnia kell: össze kell kapcsolni azokat a gazdasági szöveteket, amelyek korábban évszázadokig egybe voltak.
„A határ menti térségeknek központjai már a határon túl vannak, és nem épültek az elmúlt száz évben új gazdasági központok” – jelentette ki. Felsorolta, hogy
- Kassával,
- Szatmárnémetivel,
- Araddal,
- Temesvárral,
- Eszékkel,
- Nagyváraddal,
- Komárommal,
- Burgenlanddal
kellene újjáépíteni a térségeket, mert ha nem kezdődik el ez a munka, akkor más országok gazdasági központjai kerülnek domináns pozícióba. A miniszter szerint a környező országok gazdasága külön-külön eltörpülnek az Európai Unión belül, ezért a térségek együttműködése egy erős alternatívát nyújthatnak majd a nyugati gazdasági régiókhoz képest is.
