Már nem divat a pénzügy - Hogyan keresünk állást a neten?

Két év után megismételte az online álláskeresői piacot feltérképező 1200 főn végzett, reprezentatív kutatását a Profession.hu és az NRC. A piacvezető állásportál egy online adatfelvétel során arra volt kíváncsi, hogy a 18-49 év közötti, legalább hetente egyszer internetező felhasználók hogyan és hol keresnek elsősorban munkát: melyek az állásokkal kapcsolatos elvárásaik és milyenek az álláskeresési szokásaik.

Az internet, mint álláskeresési forrás népszerűsége lendületesen nő, jellemzően a sajtó kárára. Mára már a megkérdezettek 70 százaléka keresett online állást, de legalábbis tervezte azt. Budapesten az internetes penetráció, falun pedig az egyéb csatornák hiánya ösztönzi az online álláskeresést. A Profession.hu és az NRC 2010-es kutatása szerint – a két évvel ezelőtti felméréshez képest - a netes álláshirdetés mint módszer beérte az ismerősi körben való érdeklődést.

A válság átrendeződést hozott a vonzó ágazatok tekintetében. A pénzügyi szektor és a vendéglátóipar visszaesett, míg a nagy nyertes az internet/adatfeldolgozás, kiskereskedelem és a szállítmányozás. Mindez a gazdasági folyamatok mellett arra utal, hogy keresettebbek lettek az alacsonyabb végzettséget kívánó állások – írja a Marketing & Média.

A munkahellyel kapcsolatos elvárások szinte semmit sem változtak az elmúlt két évben: a stabilitás, a jövedelem és a jó légkör kiemelkedően fontos – a többi már csak akkor, ha e három elvárás teljesül. Vagyis a válság érdemben nem változtatott a keresett munkahely legfontosabb jellemzőin.

Ami a mobilitást illeti, vegyes képet mutat a felmérés. Jelenleg néhány buszmegállót, pár perces autózást jelent a munkába járás a dolgozók 47 százalékának. A válaszadók 43 százaléka azonban akár 21-50 kilométert is hajlandó lenne utazni a munkahelyére; minden negyedik megkérdezett pedig ezt meg is teszi, hiszen több mint 20 kilométert kell megtennie a lakhelyétől a munkahelyéig. Kézenfekvőnek tűnik az adat, miszerint azok hajlandóak a legmesszebbre járni, akiknek helyben a legkevesebb lehetőségük van; a falun élők 55 százaléka hajlandó akár 21-50 kilométert is utazni, csak, hogy munkához jusson. A budapestiek sokkal inkább „röghöz kötöttek”: inkább maradnának a fővárosban vagy környékén. A mobilitási hajlandóság nem változott 2008-hoz képest, de elég magas; a megkérdezettek 44 százaléka válaszolta azt, hogy elköltözne egy új állásért.