Stockholmba megy a Szurgut?
Tulajdonvita. „A Szurgut-nyeftyegaz a stockholmi választott bírósághoz fordulhat a Molban lévő részesedése ügyében” – idézi Igor Szecsin orosz miniszterelnök-helyettest a RIA Novosztyi orosz hírügynökség. Szecsin tegnap újságírók előtt azt is mondta, hogy „egyúttal választ kaphatunk a befektetések védelméről szóló orosz–magyar megállapodás betartása kapcsán felmerülő kérdésünkre is”.
Az orosz olajóriás Molban lévő 21,2 százalékos hányada ugyan nincs veszélyben, de a múlt évi eredmény után osztalékot nem kapott – ahogyan a többi tulajdonos sem –, nem szavazhat magyarországi érdekeltsége közgyűlésén sem. Ismert, hogy azért nem, mert nem szerepel a Mol részvénykönyvében. Abba azért nem kerülhetett be, mert nem fedte fel tulajdonosi hátterét a Magyar Energia Hivatal (MEH) előtt, márpedig ezt a hazai szabályok szerint meg kellett volna tennie. A kért adatok híján a MEH egy végzéssel lezárta a Szurgut tulajdonosaival kapcsolatos vizsgálatot. Az ügyet átadta a Fővárosi Bíróságnak, amely december 3-ra tűzte ki az első tárgyalást. A Mol menedzsmentje az orosz társaságot pénzügyi befektetőként kezeli, ennek szellemében például nem avatja be a társaság stratégiájába.
A fennálló feszült állapot rendezésének egyik módja az lenne, ha a Szurgut kiszállna a Molból, amely egyébként az egyetlen külföldi érdekeltsége. Erre vonatkozó szándékáról már felreppentek hírek, amelyeket később cáfoltak. A magyar kormány is a részvény-visszavásárlás híve, a hazai sajtó korábban már a vételárat is tudni vélte. Lehetséges vevőként először az MFB, majd az MVM neve merült fel.
A rendezés másik módja az lenne, ha az orosz társaság eleget tenne a magyarországi törvényi előírásoknak. Az orosz politikai vezetés azonban a jelek szerint egy harmadik megoldást támogat: kapja meg a Szurgut jelen feltételek mellett is a szakmai befektetőknek járó jogokat! A Mol–Szurgut kapcsolat sorsa téma a felső szintű orosz–magyar tárgyalásokon is. Legutóbb bő egy hete, Orbán Viktor magyar és Vlagyimir Putyin orosz miniszterelnök moszkvai tárgyalásain kerülhetett terítékre, megoldásról azonban nem érkezett hír. A megbeszélések után sem közös, sem külön-külön közleményt nem adtak ki, Putyin szóvivője pedig csak annyit mondott, hogy a tárgyalások konstruktívak voltak, a munka pedig majd szakértői szinten folytatódik. Mindazonáltal Igor Szecsin fenti bejelentéséből arra következtethetünk, hogy mégsem voltak eléggé konstruktívak az egyeztetések, ha orosz részről célszerűnek látják a bírósággal való fenyegetést. Október elején egyébként már hallhattunk hasonlót. Akkor azt jelentette be a Szurgut, Brüsszel segítségét kéri a Molban lévő tulajdonosi jogai érvényesítésére. (Az akkori szándékot is Igor Szecsin tolmácsolta a világnak.) Még korábban, áprilisban a Szurgut el is indított az ügyben egy pert.
A negyedik legnagyobb orosz olajtermelő társaság a múlt év elején vette meg a magyar cég 21,2 százalékát 1,4 milliárd euróért az osztrák OMV-től. Utóbbi azután döntött a hányad eladásáról, hogy sikertelenül próbálta megszerezni a Mol fölötti ellenőrzést. BHL
Kié a Szurgut?
„Mindenkinek joga van megismerni a Szurgut részvényeseinek a körét, akinek legalább kétszázaléknyi tulajdonrésze van benne” – válaszolta újságíróknak Vlagyimir Bogdanov, a társaság elnök-vezérigazgatója az olajipari konszern 2008-as közgyűlése után. „Nekem nincs annyi – folytatta –, de ha maguknak van, kérdezzék meg az értékpapír-felügyelettől, meg fogják mondani.” Az Oil & Gas Eurasia portálja szerint Bogdanov 1993-ban az akkor még állami vállalat Szurgut első számú vezetőjeként saját magának privatizálta az olajkonszernt, és a Kreml legbelső köreinek a bevonásával azóta is őrzi többségi hányadát. Az Energy Tribune szerint Bogdanov tulajdonosi hátterével viszszaélve vezérigazgatóként eltitkolja a cég eredményeit a kisrészvényesek elől, közben a társaság egyre növekvő készpénzvagyonon ül. Egyes internetes források szerint ez az összeg a 15 milliárd dollárt is meghaladja – a Forbes a cég saját tőkéjét 13 milliárd dollárra teszi. Ám e feltételezések könynyen hamis általánosításokhoz vezethetnek.A Szurgut részvényeit nyolc európai tőzsdén jegyzik – köztük a londonin és a frankfurtin –, az amerikai értékpapírpiacon pedig az ADR-programon keresztül van jelen, annak is a legszigorúbb ellenőrzést kívánó fokozatával.
A Szurgut részvényeit nyolc európai tőzsdén jegyzik – köztük a londonin és a frankfurtin –, az amerikai értékpapírpiacon pedig az ADR-programon keresztül van jelen, annak is a legszigorúbb ellenőrzést kívánó fokozatával.-->
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.