Már nem a töltők száma dönti el a versenyt: a Mol vezetője elárulta, mi jön most az elektromos autózásban
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságA Mol már évtizedek óta a mobilitási ágazat egyik meghatározó szereplője, Magyarországon pedig az elektromos átállás egyik úttörőjének számít. A vállalat nemrég ösztönző programot indított, amelynek célja a hazai töltőkapacitások további bővítése. A Mol Plugee partnerprogram debütálásának apropóján kérdezte a Világgazdaság Czikora Tamást, a Mol-csoport mobilitási vezetőjét az e-autózás jelenéről, jövőjéről, valamint a cég stratégiai céljairól.
Mekkora keresletnövekedés figyelhető meg a hazai, valamint az európai piacon az elektromos töltési megoldásokra? Mennyire dinamikus a bővülés?
Az elektromos mobilitás továbbra is dinamikus növekedési pályán van. Európában az idei év májusáig 35 százalékkal nőtt az új elektromos autók értékesítése az előző év azonos időszakához képest, miközben a hazai használt elektromos járművek piacán ennél is gyorsabb bővülést látunk. Ez közvetlenül megjelenik a töltési szolgáltatások iránti keresletben is:
Magyarországon 2025 utolsó negyedévében a nyilvános töltőkön felhasznált energia 12 630 MWh volt, ami közel 45 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakának 8 693 MWh-os értékét.
A piac a mennyiségi bővülés szakaszából fokozatosan átlép a minőségi fejlődés szakaszába. Néhány éve még az volt a fő kérdés, hogy legyen elegendő töltőpont, ma már legalább ennyire fontos a töltési sebesség, az elérhetőség, a fizetés egyszerűsége, a roaming, valamint a vállalati és flottás ügyfelek kiszolgálása. A kereslet tehát nemcsak darabszámban nő, hanem egyre kifinomultabb szolgáltatási elvárásokkal párosul.
Úgy tűnik a trendek miatt egyre több töltőre van szükség, milyen szinten áll jelenleg az országos lefedettség?
Az elmúlt évek fejlesztéseinek köszönhetően Magyarországon ma már jól használható alapinfrastruktúra áll rendelkezésre, különösen a nagyvárosok környezetében és a fő közlekedési folyosók mentén, ugyanakkor az Európai Unió átlagához képest a közép-európai régió több tekintetben még lemaradásban van, mind a töltőhálózat sűrűségét, mind a nagy teljesítményű töltők elérhetőségét illetően, így a jövőben további fejlesztésekre lehet számítani.
2025 végére 4.227 engedélyköteles töltőberendezés üzemelt az országban, amely egyetlen év alatt 1.036 darabos növekedést jelent. Az országos szintű csatlakozók száma elérte a 7.530 darabot, amely 23%-os növekedés a 2024-es év végéhez képest.
A következő időszak legfontosabb feladata azonban nem pusztán a töltőpontok számának bővítése, hanem a hálózat kapacitásának és színvonalának fejlesztése.
A járművek akkumulátorkapacitásának növekedésével és a hosszabb utak gyakoribbá válásával egyre nagyobb szerepet kapnak a nagy teljesítményű töltők és a kényelmi szolgáltatások. A Mol ezért nagy figyelmet fordít a meglévő hálózat korszerűsítésére is, például több helyszínen a korábban telepített 50 kW-os töltők teljesítményét hálózatoptimalizálással és új töltőberendezések telepítésével fejleszti.
Az ország melyik régiójában fejlődik a leggyorsabban az e-autózás, hol mutatkozik a legnagyobb igény a kapacitásbővítésre?
A növekedés országosan érzékelhető, ugyanakkor a legdinamikusabb fejlődés jellemzően a nagyvárosi térségekben, valamint a fő közlekedési folyosók mentén figyelhető meg.
A hálózatról elmondható, hogy továbbra is főváros-központú. Budapesten található a magyarországi töltők 35%-a (1462 darab), melyet Pest megye követ 510 darabbal.
Ennek megfelelően a töltések több mint 50%-a is a közép-magyarországi régióban realizálódik. A legnagyobb kapacitásbővítési igény jellemzően ott jelentkezik, ahol magas a gazdasági aktivitás, jelentős a vállalati flották aránya, illetve erős a tranzitforgalom.
Ezt a trendet az is alátámasztja, hogy a zöld rendszámos járművek forgalomba helyezésének több mint egyharmada Budapesten és Pest megyében történik.
A Mol folyamatosan nyomon követi töltőpontjai kihasználtságát és a keresleti trendek alakulását, hogy időben azonosítsa a fejlesztési lehetőségeket. Az így szerzett tapasztalatok alapján hozza meg döntéseit új helyszínek kialakításáról, illetve a meglévő infrastruktúra bővítéséről és korszerűsítéséről.
Jelenleg eltérő szabványú és teljesítményű töltők vannak a piacon. A Plugee állomásain ezek közül melyek elérhetőek és melyikre mutatkozik a legnagyobb kereslet? Mi lehet a jövő sztenderdje?
A hosszabb távú közlekedés és a nagyobb akkumulátorkapacitású járművek elterjedése miatt a publikus töltőkön felhasznált energia több mint 80 százaléka már DC-töltésekhez kapcsolódott, vagyis az autósok egyre inkább a gyorsabb, nagyobb teljesítményű töltési megoldásokat keresik.
Ennek megfelelően az 50 kW-os töltés várhatóan a gyorstöltés kategóriájának belépő szintjét jelenti majd, miközben a nagyobb teljesítményű megoldások szerepe folyamatosan erősödik.
Emellett a jövőben is eltérő töltési igények és különböző élethelyzetek jellemzik majd a különböző lokációkat, ezért a lassabb, jellemzően AC töltőpontok szerepe továbbra is jelentős marad, csak gyökeresen más helyszíneken, mint ahol a DC-töltésre van szükség.
Szabványok tekintetében a legnagyobb kereslet egyértelműen a CCS szabványú töltők iránt mutatkozik, amelyet a járműgyártók fejlesztési irányai is tükröznek, így ez várhatóan a jövő töltőinfrastruktúrájának technológiai alapját jelenti.
Ugyanilyen fontos trend a töltési folyamat egyszerűsödése: a felhasználói élmény szempontjából a töltésindítás gyorsasága és kényelme is kritikus tényező. Ennek érdekében a Mol már jelenleg is többféle töltésindítási lehetőséget kínál, a roaming- és RFID-alapú megoldásoktól a bankkártyás (POS) fizetésen át a mobilapplikációs töltésekig.
Egy 300 km hatótávolságú elektromos autóval el lehet jutni ma az ország bármely településére kiindulási ponttól függetlenül?
Egy valós 300 kilométeres hatótávolságú elektromos autóval Magyarországon ma már az ország döntő része biztonsággal elérhető, de az utazás kényelme és kiszámíthatósága még lokációtól függ. Az eljutás ma már jellemzően nem probléma, de bizonyos útvonalakon továbbra is szükség lehet előzetes útvonal- és töltéstervezésre.
A kérdés ezért egyre kevésbé az, hogy „oda lehet-e érni”, sokkal inkább az, hogy milyen gyorsan, mekkora kerülővel és mennyi biztonsági tartalékkal lehet megérkezni.
A következő fejlődési szakasz ezért elsősorban a töltési élmény javítása, a várakozási idő csökkentése és a nagy teljesítményű töltők számának növelése.
Mennyire fejlett az európai lefedettség? Néhány éve még csak kompromisszumok mellett lehetett volna Észak-Európából Kelet-Közép-Európába utazni. Ez mára mennyiben változott meg?
Az európai töltőhálózat lefedettsége az elmúlt években jelentősen fejlődött, ugyanakkor az egyes régiók között továbbra is számottevő különbségek vannak.
Míg Nyugat- és Észak-Európában rendkívül sűrű és jól kiépített infrastruktúra áll rendelkezésre, addig Közép- és Kelet-Európa egyes országaiban a lefedettség még elmarad az uniós átlagtól.
Ennek ellenére ma már ezekben a térségekben is jól tervezhetők a hosszabb utazások, és a legtöbb útvonal különösebb kompromisszumok nélkül teljesíthető.
Jó hír, hogy ma már nemcsak a töltőpontok száma nőtt, hanem az egyes hálózatok közötti együttműködés is sokkal fejlettebb lett.
A roaming szolgáltatások terjedésével egyre kevésbé szükséges országonként vagy szolgáltatónként külön alkalmazásokat használni.
A Mol is ezt a folyamatot támogatja regionális roaming együttműködéseivel, amelyek lehetővé teszik, hogy a külföldi villanyautósok saját megszokott rendszereikkel használják a Plugee hálózatát. Ez jelentősen egyszerűsíti a határokon átnyúló közlekedést.
A Mol az elmúlt években növelte régiós stratégiai befolyását az olaj segítségével. Töltőállomásokat, olajfinomító kapacitásokat szerzett. Elképzelhető egy hasonló irányú folyamat a Plugee és az elektromos megoldások esetében?
A Mol hosszú távon is regionális szereplőként gondolkodik az e-mobilitásban.
A vállalat egyik legfontosabb versenyelőnye a közép-kelet-európai jelenléte és a már meglévő infrastruktúrája, amelyre hatékonyan lehet építeni az e-mobilitási szolgáltatásokat.
Az e-mobilitás elterjedésének korai fázisában a Mol elsők között építette ki régiós töltőhálózatát és hozott létre egy 6 országban biztosított egységes, határokon átívelő felhasználói élményt. A vállalat minden olyan piacon, ahol jelen van, folyamatosan figyelemmel kíséri az e-mobilitás fejlődését és a felhasználói igények alakulását, és ezekre építve alakítja fejlesztési és üzleti döntéseit.
Célja, hogy az e-mobilitási szolgáltatásokat minden országban a helyi piaci igényekhez és az e-mobilitás fejlődésének üteméhez igazodva fejlessze.
Milyen vállalati e-autózással kapcsolatos megoldásokat kínál a Mol?
A Mol a vállalati ügyfelek számára komplex e-mobilitási megoldásokat kínál, amelyek a teljes töltési folyamatot lefedik a hozzáféréstől az elszámolásig. Ide tartozik a nyilvános töltőhálózathoz való hozzáférés, valamint a vállalati fizetési megoldások, például a Mol Üzemanyagkártya és a Mol Plugee virtuális kártya, amelyek az elektromos töltések és kapcsolódó szolgáltatások egyszerű és átlátható kezelését segítik.
Ami most új, az a Mol Plugee Partnerprogram, melynek keretében a vállalkozások kedvező feltételekkel telepíthetnek töltőberendezéseket.
Az új konstrukcióval a Mol akár nettó 3,6 millió forintos hozzájárulással ösztönzi a vállalkozásokat nagy teljesítményű elektromos töltők telepítésére, miközben hosszú távú partnerséget és új üzleti lehetőséget kínál számukra.
A Magyarországon bekövetkezett politikai fordulat milyen hatással lehet a hazai mobilitási piacra? Mire számít a Mol az elkövetkezendő néhány évben? Kaphat-e hátszelet az e-autózás? Mit tartogat a jövő?
A mobilitási piac fejlődését alapvetően a technológiai fejlődés, a járműállomány megújulása, valamint a szabályozási és támogatási környezet együtt alakítja.
A tapasztalatok azt mutatják, hogy az e-mobilitás terjedése hosszú távú trend, amelyet a járművek fejlődése és az egyre kedvezőbb használati élmény is támogat.
A Mol arra készül, hogy a járműállomány további növekedésével párhuzamosan fejlessze szolgáltatásait és infrastruktúráját. A vállalat emellett folyamatos szakmai párbeszédet folytat az iparág többi szereplőjével annak érdekében, hogy a piaci fejlődést elősegítő, kiszámítható keretrendszer jöjjön létre az e-mobilitás további terjedéséhez.
Lehetnek-e olcsóbbak, és ha igen hogyan az elektromos töltőállomások? Jelenleg az otthoni megoldások költséghatékonyabbak, ez változhat a jövőben? Ha igen hogyan és előreláthatóan mikor?
A publikus töltés és az otthoni töltés más felhasználási célokat szolgál. Az otthoni töltés várhatóan hosszú távon is költséghatékonyabb marad, ugyanakkor a nyilvános infrastruktúra szerepe a hosszabb utazások során megkerülhetetlen.
A nyilvános töltőhálózat üzemeltetésének költségeit több tényező határozza meg, többek között az energia beszerzési ára és a hálózati díjak, valamint a töltőpontok kiépítéséhez kapcsolódó beruházási költségek, azok amortizációja, illetve az üzemeltetéshez, karbantartáshoz és javításokhoz kapcsolódó ráfordítások. A nyilvános töltés árazása ezeknek a költségeknek a figyelembevételével alakul, míg ezek a tényezők jellemzően nem merülnek fel az otthoni töltés esetében, ami eltérő költségszintet eredményez.
A költségek alakulását a jövőben a hálózatok növekvő kihasználtsága, az energetikai és technológiai fejlődés, valamint a digitalizáció és az intelligens energiagazdálkodási megoldások is befolyásolhatják.
A piac bővülésével a nyilvános töltőinfrastruktúra működtetése is fokozatosan hatékonyabbá válhat.
A védett üzemanyagárak kivezetése milyen hatással lehet az e-autózásra? Megdobhatja a keresletet?
A hagyományos üzemanyagárak változása hatással van az e-mobilitás relatív versenyképességére, a hatás azonban nem azonnali és nem ez az egyedüli szempont: egy autóvásárlási döntésnél továbbra is számít a jármű beszerzési ára, a finanszírozási környezet, az otthoni vagy munkahelyi töltés lehetősége, a nyilvános töltőhálózat elérhetősége és a felhasználó közlekedési szokása.
Rövid távon az üzemanyagárak emelkedése jellemzően növeli az érdeklődést az elektromos autók irányába.
A keresletet ugyanakkor nemcsak az üzemanyagár mozgatja. Akkor válhat érdemi piaci gyorsító tényezővé, ha tartósan magas fosszilis üzemanyagárak mellett az elektromos autók ára tovább csökken, bővül a használt EV-kínálat, és a töltés kényelme is javul.
Vagyis az üzemanyagár-emelkedés önmagában ritkán okoz hirtelen áttörést, de egy már meglévő átállási trendet fel tud gyorsítani.
Mekkora a Mol piaci részesedése jelenleg az európai, illetve a magyar piacon? Kik a legfőbb riválisok?
A Mol Magyarországon korai szereplőként lépett be az e-mobilitási piacra, ami egyszerre jelentett előnyt és kihívást is. Egyrészt így már korán el tudott indulni a hálózatépítés, másrészt egy gyorsan változó piacon folyamatosan igazodni kell az új igényekhez és technológiákhoz.
Az európai töltőpiac ma kifejezetten sokszereplős: jelen vannak a klasszikus energiavállalatok és kiskereskedelmi szereplők, az önálló e-mobilitási szolgáltatók, valamint az autóipari és technológiai hátterű cégek is.
Ez összességében egy erősen versengő és gyorsan fejlődő környezetet jelent.
A Mol ebben a környezetben olyan szereplő, amely az e-mobilitás területén egyedi pozíciót foglal el, mivel többféle mobilitási szolgáltatást is egy kézből tud biztosítani.
Merre tart Európa? Továbbra is töretlen az elektromos mobilitási megoldások irányába tanúsított optimizmus a döntéshozók részéről? Támogatja-e valamilyen módon az Európai Unió a kapacitásbővítéseket?
Az európai trendek alapján az e-mobilitás továbbra is a közlekedési szektor egyik kiemelt fejlesztési iránya. Európa szabályozási iránya egyértelműen az e-mobilitás felé mutat, de az elmúlt időszakban további pragmatikus szempontok is hangsúlyosabbá váltak. A döntéshozók nem kérdőjelezték meg az emissziócsökkentés és a közlekedés elektrifikációjának irányát, ugyanakkor nagyobb hangsúlyt kap az iparági versenyképesség, a fogyasztói megfizethetőség, a hálózati kapacitások és az infrastruktúra ütemezett kiépítése.
Az Európai Unió több ambiciózus szabályozási és finanszírozási eszközzel is támogatja az infrastruktúra kiépítését. Ilyenek például az AFIR-rendelethez kapcsolódó előírások, amelyek a töltőhálózat bővítését segítik, valamint a szén-dioxid-kibocsátási normák, amelyek a járműgyártók számára is egyértelmű irányt jelölnek ki. Emellett jelentős szerepe van az uniós és nemzeti forrásoknak is, például a CEF támogatásoknak vagy akár a Széchenyi Terv Plusz programnak, amelyek közvetlenül hozzájárulnak a töltőinfrastruktúra kiépítéséhez.
Összességében tehát az látszik, hogy bár a döntéshozók időről időre finomhangolják a célkitűzéseket, az e-mobilitás előmozdítása továbbra is nagyban támaszkodik a piaci szereplők fejlesztéseire.
