BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Elszálltak a költségek: ennyit kell fizetni egy jogosítványért

Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaság
Egyre nagyobb anyagi terhet jelent a jogosítvány megszerzése. A szakértők szerint a legnagyobb kiadást továbbra sem a vizsgák.

Egyre nagyobb anyagi terhet jelent a jogosítvány megszerzése Magyarországon. Nemcsak az autó fenntartási költségei emelkedtek az elmúlt években, hanem a vezetői engedély megszerzése is egyre drágább lett. 

KRESZ
Július közepétől emelkedtek a KRESZ- és a forgalmi vizsgák díjai / Fotó: Faludi Imre / MTI

Július közepétől a KRESZ- és a forgalmi vizsgák díja is emelkedett, így egy átlagos B kategóriás jogosítvány teljes költsége már megközelíti a 400 ezer forintot.

A Teolnak nyilatkozó Bús Zsolt szekszárdi gépjárművezető szakoktató szerint a vizsgadíjak emelkedése önmagában nem jelent drasztikus növekedést, ugyanakkor a teljes kép már egészen más. 

  • A KRESZ-vizsga díja 5100 forintra, 
  • a forgalmi vizsgáé 12 200 forintra emelkedett, ami összesen 1700 forintos drágulást jelent a korábbi díjakhoz képest. A

 vizsgadíjak azonban csak kis részét teszik ki a teljes költségnek.

A legnagyobb kiadást továbbra is a gyakorlati oktatás jelenti. 

Egy vezetési óra átlagosan 10–12 ezer forintba kerül, országosan körülbelül 11 ezer forintos óradíjjal lehet számolni. 

Mivel a B kategóriás jogosítvány megszerzéséhez legalább 29 gyakorlati óra kötelező, ez önmagában közel 319 ezer forintos költséget jelent. 

Ehhez jön még az elméleti tanfolyam, amely átlagosan 35 ezer forintba kerül, valamint a két kötelező vizsga díja.

Így ideális esetben – ha a tanuló minden vizsgát elsőre teljesít, és nincs szüksége plusz vezetési órákra – egy B kategóriás jogosítvány megszerzése körülbelül 371 ezer forintba kerül.

Az oktató hangsúlyozta, hogy a vizsgadíjakat nem az autósiskolák emelték, hanem a vizsgaközpont. Ezek országosan egységes, központilag meghatározott díjak, amelyek emelésének hátterében feltehetően az infláció és a működési költségek növekedése állhat.

A végösszeg könnyen átlépheti a 400 ezer forintot, ha valaki megbukik valamelyik vizsgán. Ilyenkor nemcsak az újabb vizsgadíjat kell ismét megfizetni, hanem a legtöbb esetben további vezetési órákra is szükség van, amelyek jelentősen növelik a költségeket. Mivel egyetlen plusz vezetési óra is 10–12 ezer forintba kerülhet, néhány sikertelen vizsga után már több tízezer forintos többletkiadás keletkezhet.

A szakember arra is felhívta a figyelmet, hogy az ötödik sikertelen forgalmi vizsga után a jogszabályok szerint kötelező pályaalkalmassági vizsgálaton (PÁV) kell részt venni. Csak ennek sikeres teljesítését követően lehet ismét forgalmi vizsgára jelentkezni.

A cikk megjegyzi, hogy a mostani vizsgadíj-emelés önmagában nem jelent óriási többletterhet, a vezetői engedély megszerzése évről évre egyre nagyobb befektetést igényel.  

Bár korábban még azzal számoltak, hogy az új KRESZ 2026-ban hatályba léphet, a jelenlegi helyzet alapján egyre bizonytalanabbá vált a változtatások végleges menetrendje. 

A szakmai egyeztetések során az is körvonalazódott, hogy az eredeti elképzelésekhez képest változhat a reform iránya. A hangsúly ugyanis már nem egy teljesen új KRESZ megalkotásán van, hanem a meglévő tervezet átdolgozásán és gyakorlati szempontú finomhangolásán. 

Az előkészítő munkát Vitézy Dávid szakmai vezetésével folytatják, aki korábban is jelezte: a cél olyan szabályozás kialakítása, amely a mindennapi közlekedési helyzetekre ad korszerű és egyértelmű válaszokat.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.