Dagad a német dioxinbotrány

Magyarországra nem érkezett dioxinnal szennyezett baromfihús, tojás vagy takarmány – erről tájékoztatta tegnap az Európai Unió úgynevezett gyorsriasztási rendszere (RASFF) a Magyar Élelmiszer-biztonsági Hivatalt (Mébih).

Megerősítette ezt lapunknak a Baromfi Terméktanács (BTT) elnöke is. Bárány László szerint az is biztosra vehető, hogy a szenynyezett takarmányadalékból sem kerül a hazai gazdaságokba. Mint elmondta, a nyugat-európai árak meghaladják a hazait, ugyanakkor a magas fuvarköltségek miatt legfeljebb 200 kilométerre érdemes szállítani.

A dioxinbotrány napok óta foglalkoztatja az európai közvéleményt. A németországi vizsgálatok azt mutatták: az ott lefoglalt szennyezett tojások dioxinszintje egyes esetekben az egészségügyi határérték négyszeresét is elérte. A feltevések szerint több mint százezer ilyen szennyezett tojás kerülhetett piacra. A tojótyúkok húsán végzett vizsgálatok is a megengedettnél nagyobb értékeket mutattak. A takarmányok felhasználóit – több mint ezer létesítményt – azonosították a német hatóságok. A tegnapi hírek szerint ezek lezárásán túl már nyolcezer baromfi levágásáról rendelkeztek.

A német agrárminisztérium közlése alapján csak Hollandiába exportáltak a szennyezett termékekből. Két szállítmányról tudják, hogy külföldre került, ezért John Dalli, az Európai Bizottság egészségügyért és fogyasztóvédelemért felelős tagja szerint egyelőre korai lenne exporttilalmat elrendelni.

A Mébih információi szerint a takarmányzsiradék-előállítással foglalkozó német Harles & Jentzsch vállalat október 11.–december 16. között hét szállítmány ipari célra szánt növényi zsiradékot vásárolt egy biodízelgyártótól egy holland értékesítőn keresztül. A cég a dioxinnal szennyezett, emberi fogyasztásra amúgy is alkalmatlan 26 tonna növényi zsiradékot 526 tonna takarmányzsiradék előállításához használta fel, majd kilenc németországi takarmányalapanyag-előállítóhoz szállították, amelyek 3000 tonna takarmány-alapanyagot készítettek belőle. Ezeket 25 takarmánygyártó cég tojótyúkok, brojlercsirkék, szarvasmarhák és sertések takarmányába keverte bele.

Bárány László szerint ez a botrány is felhívja a figyelmet arra, hogy a magas alapanyagárak miatt akár a nyugat-európai termelők is próbálnak olcsóbb megoldásokat keresni. A jó minőségű növényi olaj kilójáért jelenleg 350 forintos árat is elkérnek a piacon – a németek vélhetően ezért vásároltak olcsóbb mellékterméket a takarmány előállításához.

A hét elején rendőrségi razziát tartottak a beszállító cégnél és annak leányvállalatánál. A böseli üzemben egyébként „bűnös üzelmeket” fedeztek fel az alsó-szászországi fogyasztóvédelmi hatóság elnöke szerint. A keverőüzem, amely a dioxinnal szenynyezett zsírt belekeverte az állati takarmányba és továbbadta feldolgozásra más üzemeknek, illegálisan működött, ezért nem is ellenőrizték. A takarmányforgalmazó szerint egyedi esetről van szó. GyM

- 2010. április: Rákkeltő növényvédő szerrel szennyezett bébiételt vont ki a Tesco áruházakból az MGSZH. A Szlovákiában gyártott desszertben rákkeltő kaptánt találtak.

- 2009. február: Műanyagok és ragasztók gyártásánál használatos melamint találtak egy gyerek-tejitalban. A szennyezett tejtermékek Kínából kerültek az európai piacra, a távol-keleti országban több gyermek halálát okozták.

- 2007. március–április: Egytonnányi dioxinnal szennyezett guargumit használt fel egy szegedi cég diabetikus pékárujához. A svájci cégtől származó adalékot azonban olyan nagy hígításban használták, hogy a késztermékben már nem volt kimutatható a dioxin.

- 2004. október: A kormány elrendelte a fűszerpaprika-készítmények forgalmazásának tilalmát, miután kiderült: több cég áruja határérték feletti mennyiségben tartalmazott aflatoxint. Az őrleményekbe importból származó paprikából került a mérgező anyag.

- 1999. június: A dioxinnal szennyezett belgiumi csirketáp miatti botrány nyomán kivonták a forgalomból a Belgiumból, Franciaországból, Hollandiából és Németországból származó tejtermékeket és húskészítményeket.

- 1994: Míniummal kevert, vagyis ólmozott pirospaprika-őrlemény került forgalomba. A hamisított paprika miatt 121-en betegedtek meg, 84-en ólommérgezéssel kerültek kórházba.

Forrás: VG-gyűjtés

- 2010. április: Rákkeltő növényvédő szerrel szennyezett bébiételt vont ki a Tesco áruházakból az MGSZH. A Szlovákiában gyártott desszertben rákkeltő kaptánt találtak.

- 2009. február: Műanyagok és ragasztók gyártásánál használatos melamint találtak egy gyerek-tejitalban. A szennyezett tejtermékek Kínából kerültek az európai piacra, a távol-keleti országban több gyermek halálát okozták.

- 2007. március–április: Egytonnányi dioxinnal szennyezett guargumit használt fel egy szegedi cég diabetikus pékárujához. A svájci cégtől származó adalékot azonban olyan nagy hígításban használták, hogy a késztermékben már nem volt kimutatható a dioxin.

- 2004. október: A kormány elrendelte a fűszerpaprika-készítmények forgalmazásának tilalmát, miután kiderült: több cég áruja határérték feletti mennyiségben tartalmazott aflatoxint. Az őrleményekbe importból származó paprikából került a mérgező anyag.

- 1999. június: A dioxinnal szennyezett belgiumi csirketáp miatti botrány nyomán kivonták a forgalomból a Belgiumból, Franciaországból, Hollandiából és Németországból származó tejtermékeket és húskészítményeket.

- 1994: Míniummal kevert, vagyis ólmozott pirospaprika-őrlemény került forgalomba. A hamisított paprika miatt 121-en betegedtek meg, 84-en ólommérgezéssel kerültek kórházba.

Forrás: VG-gyűjtés-->