Vizsgálják a közbeszerzést
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságAz uniós közbeszerzési szabályok átfogó felülvizsgálatáról indított konzultációs eljárást tegnap az Európai Bizottság. A fő cél az, hogy a kis- és középvállalkozások helyzetét erősítse a tenderekhez való hozzáférés terén, illetve még inkább előmozdítsa a határon átnyúló pályázást. Az EU GDP-jének mintegy 17 százalékát kitevő közbeszerzések részvételi szabályainak egyszerűsítése, a bürokrácia csökkentése Brüsszel szerint elősegíthetné a kis- és középvállalkozások tenderekhez való nagyobb arányú hozzáférését. Jelenleg a kkv-k a közbeszerzések eredményeképpen létrejövő szerződések értékének 31–38 százalékát nyerik el.
Emellett a közbeszerzések határon átnyúló jellegének erősítését is el szeretné érni Brüsszel. Az Európai Bizottság adatai szerint a közbeszerzésen induló cégek 67 százalék hazai társaság. Csupán a pályázó cégek három százalékát teszik ki a külföldi vállalkozások, azonban az indulók 30 százalékát külföldi társaságok leánycégei alkotják.
A külföldi vállalatok leányainak valamivel nagyobb esélyük van elnyerni a kiírásokat, mint a hazai cégeknek. Miközben átlagban a hazai társaságok 30 százaléka jár sikerrel a pályázatokon, addig a leányoknál ez az arány 35 százalék. A legkevésbé a közvetlenül külföldről pályázó cégeknek van esélyük nyerni, náluk 25 százalékos a sikeres társaságok aránya.
Az elektronikus közbeszerzés és a környzetvédelmi szempontok előtérbe helyezése mellett Brüsszel megvitatná az EU-n kívüli közbeszerzési piacokhoz való hozzáférés kérdését. A fejlett országokban a GDP több mint 10 százalékát teszi ki a közbeszerzések értéke, és a feltörekvő országokban is egyre növekvő az arányuk a GDP-hez mérve. Az amerikai közbeszerzési piac 1000 milliárd euró feletti, ez az USA GDP-je 11 százalékának felel meg. Brüsszeli becslések szerint a japán piac a GDP 18, míg a kanadai a 22 százalékát teszi ki.
Míg az uniós piac már nagyrészt nyitott, az EU főbb kereskedelmi partnereinél kevésbé liberalizált a szektor, különösen regionális és helyi szinten. Az Európai Bizottság különösen Kínával szemben fogalmaz meg kritikákat. Peking ugyanis még nem nyitotta meg közbeszerzési piacát a külföldi cégek előtt.
Az Európai Bizottság április 18-ig várja a szakértők véleményét a szabályozás – amelyet két, 2004-ben elfogadott irányelv tartalmaz – reformjáról, ezt követően lát hozzá a konkrét jogszabálytervezet kidolgozásához.
Túlszabályozott magyar rendszer
„Magyarországon a közbeszerzési törvény túlszabályozottsága és bonyolultsága teszi leginkább kijátszhatóvá, ellenőrizhetetlenné a hazai közbeszerzéseket” – nyilatkozott a Világgazdaságnak Tausz Péter. A Transparency International szakértője kiemelte: az elmúlt évben jelentősen csökkentek Magyarországon a közbeszerzések, ez a pályáztatás nélküli eljárások térnyerését is jelentheti.„A másik fő gond, amiről keveset beszélünk, a közbeszerzési értékhatár alatti beszerzések átláthatatlansága. Míg az EU-ban a közbeszerzések a GDP 17 százalékát teszik ki, nálunk ez kevesebb mint 6 százalék. Jelentős közpénzt költünk el szabályozatlan eljárási rendszerben. A közbeszerzési eljárásra kötelezettek költségvetésük 10 százalékát költik el közbeszerzési eljáráson kívül” – mondta Tausz Péter.
„A másik fő gond, amiről keveset beszélünk, a közbeszerzési értékhatár alatti beszerzések átláthatatlansága. Míg az EU-ban a közbeszerzések a GDP 17 százalékát teszik ki, nálunk ez kevesebb mint 6 százalék. Jelentős közpénzt költünk el szabályozatlan eljárási rendszerben. A közbeszerzési eljárásra kötelezettek költségvetésük 10 százalékát költik el közbeszerzési eljáráson kívül” – mondta Tausz Péter. Magyarországi adatok A külföldi cégek jellemzően magyarországi leányvállalataik révén, itthoni alapítású (és ezáltal magyar székhelyű) konzorcium tagjaként vagy magyar tulajdonosokkal közösen birtokolt vegyes vállalatokon keresztül vesznek részt a közbeszerzésekben – mondta lapunknak Gajdos Róbert, a Közbeszerzések Tanácsának elnöke. A testület vizsgálata szerint 2009-ben a közbeszerzések mintegy 55 százalékát külföldi (a szám tartalmazza a külföldi társaságok leányvállalatainak adatait is), 45 százalékát pedig magyar tulajdonú cégek nyerhették el.
Ami a zöld közbeszerzési eljárásokat illeti, 2009-ben az ajánlatkérők 444 ilyen eljárást folytattak le 144,3 milliárd forint összértékben. (2010-ben összesen közel 11 ezer közbeszerzési eljárást folytattak le hazánkban, ez mintegy 60 százalékkal több, mint 2009-ben volt.) A felülvizsgálat főbb területei - Eljárások egyszerűsítése
- A határon átnyúló jelleg
- Környezetvédelmi szempontok
- Elektronikus eljárás segítése
- Az EU-n kívüli piacok elérése-->
