Hitelforrásból lesz hőforrás
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaság Az első pénzügyi tapasztalatok igazolják azoknak az önkormányzati geotermikus beruházásoknak az életképességét, amelyek részben hitelből, részben uniós pénzek bevonásával valósultak meg 2010-ben. Mórahalmon és Cserkeszőlőn biztosan: a tavalyi pénzügyi évet mindkét vállalkozó önkormányzat nyereséggel abszolválta.
„Az önkormányzati vállalkozás nem ördögtől való dolog – nyilatkozott lapunknak Nógrádi Zoltán, Mórahalom polgármestere. – Gazdálkodáshoz értő kezekben a hitel- és a pályázati források ugyanolyan eredményesen működnek, mint a magánbefektetéseknél.” Mórahalom és Cserkeszőlő hasonló konstrukcióban vágott bele a területükön lévő geotermikus energia hasznosításába. Kötvényt bocsátottak ki, e hitel szolgált önerőként a Regionális operatív program, illetve a Környezet és energia operatív program (KEOP) pályázataihoz. Az elnyert pénzből több vállalkozásba is belefogtak – köztük az önkormányzati intézmények fűtésének termálvizes átállításába.
A Szeged közeli Mórahalom egymilliárd forint értékben bocsátott ki 25 éves futamidejű, svájcifrank-alapú kötvényt az OTP közreműködésével. Ezt három beruházásuk pályázatához is felhasználta önerőként. A leggyorsabban megtérülő iparipark-fejlesztéshez 200 millióval, a legnagyobb költségű beruházásuk, a helyi termálvizet hasznosító Erzsébet fürdő kibővítéséhez 440 millióval járult hozzá. Közepesen jövedelmezőnek ígérkezett az önkormányzati intézmények kaszkádrendszerű geotermikus fűtésre való átállítása. Ennek teljes forrásigénye 544 millió forintra rúgott, ezt felerészben a kötvénykibocsátásból, felerészben a KEOP uniós támogatásából teremtettek elő.
A Jász-Nagykun-Szolnok megyei Cserkeszőlő 600 millió forintos, svájcifrank-alapú kötvénykibocsátásában a K&H Bank működött közre. A befolyó összegből félmilliárd forint szolgált önrészként az Észak-alföldi regionális operatív program pályázatához. Ezen további 452 millió vissza nem térítendő támogatást nyertek gyógyfürdőjük bővítéséhez: az új gyógymedence, a fedett élményfürdő, valamint geotermikus fűtőrendszerük kiépítéséhez.
A szoros értelemben vett geotermikus beruházások mindkét önkormányzat üzleti tervének csak kisebbik részét adták. Mórahalmon a 11 önkormányzati intézmény – valamint a szintén városi tulajdonú Hotel Colosseum – termálfűtésre való átállításához egy termelő és egy visszasajtoló kutat kellett fúrni, a csőrendszeren kívül hat primer és három szekunder hőközpontot kellett létesíteni. Mindez 544 millió forintba került. A beruházás bevétele az a mintegy félmillió köbméter földgáz, amelyet a termálfűtéssel sikerült megtakarítani. „A beruházás megtérülése piaci alapon a 16 évet is meghaladná, az 50 százalékos támogatás mellett azonban ez a felére rövidült” – értékelte a projektet Balog László polgármesteri kabinetvezető.
Cserkeszőlőn a közel milliárdos bővítés költségének nyolcadát teszi ki a hét önkormányzati intézmény fűtésének átállítása termálvízre. A 132 milliós beruházással évi 64 ezer köbméter gáz elégetését váltják ki, ez közel hétmillió forint nettó megtakarítás. A beruházás piaci alapon 18,3, támogatással számolva 7,3 év alatt térülne meg. „Hozzávéve, hogy így 107 tonnával kevesebb szén-dioxidot bocsátunk ki évente, akkor a beruházás mérlege egyértelműen pozitív” – mondta Szokolai Lajos polgármester.
