Most tör ki a frász Zelenszkijnél: Kína megalkotta a szuperfegyvert, amit ha átad az oroszoknak, Ukrajna megbénul – így működik
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságKína ritka betekintést engedett egy olyan katonai fejlesztésbe, amely alapjaiban változtathatja meg az űrháború szabályait. A kínai kutatók szerint az új mikrohullámú rendszer akár 100 gigawattos impulzusokat is képes előállítani, ami bőven elegendő lehet alacsony pályán keringő műholdak elektronikájának megbénítására.
Kínai katonai kutatók egy szokatlanul részletes tanulmányban ismertették azt a nagy teljesítményű mikrohullámú rendszert, amely akár 100 gigawattos impulzusokat is képes előállítani. A fejlesztés jelentős előrelépést jelenthet az elektronikai hadviselésben, mivel a szakértők szerint
már egyetlen 1 gigawattos impulzus is elegendő lehet ahhoz, hogy súlyos károkat okozzon egy alacsony Föld körüli pályán keringő műhold elektronikai rendszereiben.
A kínai Nemzeti Védelmi Technológiai Egyetem (NUDT) kutatói szerint az áttörést nem egy minden eddiginél nagyobb generátor megépítése, hanem egy új moduláris architektúra hozta. A rendszer több kompakt impulzusgenerátort működtet tökéletes szinkronban, így azok együttes teljesítménye elérheti a 100 gigawattot, miközben az egyes egységek nem lépik át az elektromos szigetelés fizikai korlátait.
Összehasonlításképpen: egy hagyományos háztartási mikrohullámú sütő körülbelül 800 wattos teljesítménnyel működik, ami mindössze 0,0000008 gigawattnak felel meg.
Kína célba vette a Starlinket
A tanulmány illeszkedik Peking egyre nyíltabb űrhadviselési fejlesztései közé. Idén februárban egy másik kínai kutatóintézet már beszámolt egy 20 gigawattos mikrohullámú rendszerről, amelyet kifejezetten a Starlinkhez hasonló nagyméretű műhold-konstellációk elleni alkalmazásra terveztek.
A mikrohullámú fegyverek egyik legnagyobb előnye a hagyományos műholdromboló eszközökkel szemben, hogy nem semmisítik meg fizikailag a célpontot. A kinetikus elfogóeszközök ütközéssel pusztítják el a műholdakat, veszélyes törmelékfelhőt hagyva maguk után, amely más – akár saját – űreszközöket is fenyegethet. A mikrohullámú fegyver ezzel szemben az elektronikai rendszereket támadja, így elméletileg törmelék keletkezése nélkül képes működésképtelenné tenni egy műholdat.
A kutatók szerint a rendszer fejlesztésének egyik fő célja, hogy a jövőben hajókra vagy mobil szárazföldi platformokra is telepíthető legyen.
Ehhez azonban tovább kell csökkenteni a berendezések méretét és tömegét.
A publikáció további fejlesztéseket is ismertet, köztük különböző környezeti feltételekhez igazított szilárdtest-rendszereket, valamint lítiumion-kondenzátorokra épülő energiatárolókat, amelyek akár mínusz 40 Celsius-fokon is azonnal bevethetők. Ez különösen fontos lehet az elektronikai hadviselést folytató egységek számára sarkvidéki vagy téli műveletek során.
A szerzők szerint Kína ezen a területen jelentős előnyt épített ki az elmúlt évek folyamatos kutatás-fejlesztési beruházásaival. Úgy vélik, hogy a rivális országoknak egyre nehezebb lesz felzárkózniuk a csökkenő K+F-kiadások, az ipari kapacitások leépülése, valamint a ritkaföldfémekhez és más kritikus alapanyagokhoz való korlátozott hozzáférés miatt.
Bár a tanulmány elsősorban műszaki fejlesztésként mutatja be az új rendszert, jól érzékelteti, hogy az űrben zajló technológiai verseny egyre inkább a nagy teljesítményű elektronikai hadviselés irányába mozdul el. Egy ilyen képesség a jövő konfliktusaiban kulcsszerepet játszhat a kommunikációs és felderítő műholdak elleni műveletekben.
