Stagnálás a fuvarozásban
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságAz elmúlt évben az árutonna-kilométerben mért magyar áruszállítási teljesítmény lényegében nem változott, csupán 0,7 százalékkal nőtt, miközben a 280 millió tonnás áruszállítás 8 százalékkal maradt el a 2009. évihez képest – tájékoztatott a Központi Statisztikai Hivatal. Az árutömeg 71 százalékát közúton, 16-ot vasúton szállították; belföldi viszonylatban a közúti fuvarozás részesedése még meghatározóbb, 90 százalék. A közúti áruszállítás volumene 13 százalékkal csökkent, mégpedig kizárólag a belföldi szállítás visszaesése miatt: nemzetközi viszonylatban ugyanis 3 százalékkal nagyobb tömegű árut szállítottak tavaly, mint 2009-ben.
„Különösen az utolsó negyedévben tapasztaltunk fellendülést a nemzetközi fuvarozás területén” – mondta lapunknak a közel 3400 céget tömörítő Magánvállalkozók Nemzetközi Fuvarozó Ipartestülete, a NIT Hungary főtitkára, Dittel Gábor, hozzáfűzve: a 27 ezer teherautóval rendelkező tagvállalatok forgalma a nyugat-európai gazdasági élénkülésnek köszönhetően növekedhetett. A belföldi áruszállítást illetően azonban nem lehet pozitív elmozdulásról beszélni. Az elmúlt két évben átrendeződés következett be a magyar fuvarozóvállalatok között. Miközben több százzal csökkent a cégek száma, bővült a járműállomány, és december végén ezerrel több kamionvontatót tartott nyilván a Nemzeti Közlekedési Hatóság, mint egy évvel korábban. Ez szintén a nemzetközi szállítási igény növekedésével van összefüggésben.
Az elmúlt évben a vasúti áruszállítás volumene 8, árutonna-kilométerben mért teljesítménye 15 százalékkal nőtt a bázisidőszakhoz képest és a tranzitszállítás árutonna-kilométerben mért teljesítménye is 15 százalékkal emelkedett.
A belvízi áruforgalom volumene – az igen alacsony bázis miatt – 28, az árutonna-kilométerben kifejezett teljesítménye 30 százalékkal nőtt a tavalyelőttihez képest. Ez nemcsak hogy meghaladta a gazdasági válság előtti szintet, hanem 2010-ben egyben az elmúlt évtized legnagyobb forgalmát érte el a szállítási ág. A teljesítmény növekedése lényegében a nemzetközi szállításnak köszönhető: az összes teljesítmény 58 százaléka átmenő forgalom, közel harmada export, 12 százaléka import. A belföldi vízi szállítás részaránya elenyésző, még a 2 ezreléket sem teszi ki. A belvízi áruszállításban a magyar lobogó alatt hajózó járművek részesedése az összes szállított áruból 10, az összteljesítményből 9 százalék volt.
A légi áruszállításban a Ferihegyi repülőtér összes áruforgalma 65,5 ezer tonna volt, 21 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. D. K.
