Előretör a földhőhasználat

Alig tíz éven belül megötszöröződhet a geotermális energia és a földhő hasznosításának mértéke – közölte Bencsik János klíma- és energiaügyért felelős államtitkár egy budapesti konferencián. A szakpolitikus előadásában azt hangsúlyozta, hogy a nemzeti megújuló cselekvési tervben 2020-ra kitűzött célszámok szerint jelentősen átalakul a megújuló energiaforrások részesedésének megoszlása a teljes megújulóenergia-termelésen belül.

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium közleménye szerint az egyik legnagyobb mértékű növekedés a geotermikus energia és a földhő hasznosításának területén várható. Ezek jelenlegi 8 százalékos aránya a villamosenergia- és hűtés-fűtés szektorokban felhasznált megújuló energiahordozók között 2020-ra várhatóan 19 százalékra emelkedik. „Az előrejelzések szerint először a hőszivattyús földhőhasznosítás elterjedése várható, a geotermális energia felhasználásának igazi fellendülését az évtized második felére prognosztizáljuk” – tette hozzá a szakpolitikus.

Az elkövetkező időszakban a közintézmények, lakóépületek és kertészetek hőellátásának biztosítása, a meglévő termálenergia-kapacitások gazdaságos felhasználása és valós hőigény fennállása, illetve kedvező geológiai adottságok mellett új kutak létesítése szerepel a fő célok között. Ez utóbbiakat fürdőrekonstrukciós és -fejlesztési programok keretében is lehet majd hasznosítani – hangsúlyozta Bencsik János.

A szabályozási kérdésekről szólva a szakpolitikus elmondta: a bányászatról szóló törvény értelmében a geotermikus energia vonatkozásában zárt területnek minősül az ország egész területén a természetes felszíntől mért 2500 méter alatti földkéregrész. Ezen a zárt területen a komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálat lefolytatása, a szükséges hatósági engedélyek kiadása és a koncessziós szerződés megkötése után kezdhető el az ásványi nyersanyagok és a geotermikus energia kiaknázása. A vizsgálatok lefolytatását követően csak azokat a zárt területeket hirdetik meg koncesszióra, amelyeken a vizsgálatok figyelembevételével a geotermikus energia kinyerése energetikai célra kedvezőnek ígérkezik – tette hozzá.

A komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálat részleteit szabályozó kormányrendelet kidolgozása jelenleg is zajlik. A vizsgálat többek között kiterjed majd környezet- és természetvédelmi, vízgazdálkodási, kulturális örökségvédelmi, talajvédelmi, közegészségügyi, területfejlesztési, közlekedési és ásványvagyon-gazdálkodási szempontokra is. A munkába bevonják majd a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalt az Eötvös Loránd Geofizikai Intézetet és a Magyar Állami Földtani Intézetet is.

A hévizek, geotermális kutak energetikai hasznosítása kapcsán megkerülhetetlen kérdésnek mondta az államtitkár a visszasajtolás problémakörét. Ennek előnyei és hátrányai egyaránt vannak. A visszasajtolás mellett szól a fenntartható vízkészlet-gazdálkodás biztosítása, valamint a magas sótartalmú termálvizek esetleges felszíni környezetterhelésének elkerülése. Ellene szól viszont a berendezések magas költségigénye és az ország eltérő kőzettani adottságai. Ez utóbbi tényezők érzékenyen érintik a hazai zöldség- és virágkertészetek versenyképességét, melynek romlása munkaintenzív agrármunkahelyek tízezreit lehetetlenítheti el. A kormány egyik legfontosabb feladata, hogy az ezzel kapcsolatos tudásanyagot összegezze, és meghozza a lehető legjobb kompromisszumot – közölte Bencsik János.

Május végéig kész a tervezet

A megújuló energia termeléséhez kapcsolódóan technológiatípusonként és méretkategóriánként differenciált átvételi támogatást vezetnek be – mondta Bencsik János. Az államtitkár szerint ennek mértékét a technológia fejlődésével párhuzamosan időnként felülvizsgálják. A támogatások futamideje technológiától függetlenül 15 év lesz, a társadalmi hasznosság kifejezése érdekében bónuszfelárak megállapítására is lehetőség lesz. A részletes szabályok kidolgozása várhatóan május végéig megtörténik, majd a tervezetet jóváhagyásra Brüsszelbe küldi ki a kormány.