Új egészségügy nyár elejére
„Az állami egészségügyi intézmények külön felügyeletére létrehozzák az Állami Egészségszervezési Központot, amely a Nagytérségi Egészségszervezési Központok által nem felügyelt ellátásokat, a betegutak szervezését, nyilvántartását, monitorozását és a nagytérségi igazgatóságok felügyeletét látja el – jelentette be Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkár a Világgazdaság XXII. egészségügyi konferenciáján. – Nincs bigott államosítási szándékunk, de mindenképpen állami egészségügyi menedzsmentrendszerben gondolkodunk. A rendszer-átalakítás célja is az, hogy a kisebb és hatékonyabb ellátóhelyek létrehozásával fölszabaduló pénz a rendszerben dolgozók bérét javítsa.”
Ez volt nagyjából az egyetlen konkrétum, amelyet az államtitkár a kormány egészségügyi átalakítási terveiből nyilvánosságra hozott. Mint mondta: a konferencia épp a gigászi munka közepén érte őket. A kizárólag szakmai szempontok alapján összeállított Semmelweis-terv elfogadását ugyanis késlelteti a fiskális szemléletű Széll Kálmán-terv. Az elképzelésekről heteken belül döntenek, de az biztos: százmilliós nagyságrendben lehetne felszabadítani erőforrásokat hatékony közbeszerzéssel. A felszabadított tartalékokat visszaforgatnák többek között a bérekre. Szerinte a humánerőforrás kérdése a legégetőbb, a rezidensek üzenete egyértelmű: „virítsa a lóvét”. „Vannak olyan területek, ahol a létszám csupán a minimumfeltételek 50 százalékát fedezi. A rendezéshez nemcsak pénzre, hanem az erőforrások átcsoportosítására is szükség van.”
Az államtitkár a várólisták konszolidációját, a területi egyenlőtlenségek megszüntetését várja, s valóban az igényekhez igazított kapacitást, szükségletalapú ellátásszervezést, hatékonyabb forrásfelhasználást remél az őszre kialakuló új struktúrától. Már nem ragaszkodik a kilenc nagytérségi központhoz, de csak az egy-másfél millió lakosú térségeket tartja elfogadhatónak.
Az államtitkár reagált, de tisztázni nem tudta azt a Világgazdaság által felvetett ellentmondást, miszerint a konvergenciaprogramban a GDP 5,9 százalékát irányozta elő egészségügyi kiadásokra, ehhez képest a Széll Kálmán-tervben már csupán 4,2 százalékos részesedést juttatna az egészségügynek. Szócska Miklós négyjátszmás teniszmeccsről beszélt, szerinte az elsőt „hozták”, a másodikban egyelőre 0-3-mal vesztésre állnak, a visegrádi cél pedig változatlan. Banai Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium költségvetésért felelős helyettes államtitkára viszont világossá tette: az 5,9 százalék potenciális, a költségvetési hiány csökkentése az, ami számon kérhető cél. A konvergenciaprogram két pályát jelöl ki az ország számára; egy optimista és egy óvatosabb verziót, de ez utóbbi sem enged meg 3 százaléknál nagyobb hiányt.
„Ma legalább annyit költ évente az állam egészségügyre, mint a felvett hitelek utáni adósságszolgálatra. Az egészségügy kiadásait nem lehet elszakítani az államháztartás egészének helyzetétől. Az egészségügyi kiadások összege nem számon kérhető, az államkassza hiánya viszont igen. Ha pedig nem csökkentik az állami deficitet, olyan európai uniós forrásoktól eshet el az ország, amelyek az egészségügyben is fontosak” – tette egyértelművé Banai Péter.
Aggasztó képet festettek
A konferencián megjelent négy volt egészségügyi miniszter egyike, Rácz Jenő kórházszövetségi elnökként vázolt kétségbeejtő képet az ágazat helyzetéről. Szerinte aggasztó, hogy az egészségügyi rendszer alkalmazkodott a szűkös forrásokhoz, ezt mutatja, hogy a 200 milliárdos elvonás ellenére csak 60 milliárd forintos tartozást halmoztak fel a kórházak. „236 milliárd forintnyi forrást vontak ki az eddigi konvergenciaprogramok az egészségügyből, sem rövid, sem hosszú távon nem mutatkozik kiút ezen a téren.”Ugyanilyen borúlátóan fogalmazott az ágazat többi szereplője is. Erőss György, a Philips Magyarország orvosigazgatója szerint az egészségügy a munkahelyek 10 százalékát adja, ezért ennek megfelelően kellene rá tekinteni.
A közösségi egészségügyi kiadások terén az átlag alatt vagyunk, közel az európai minimumhoz, de az egyéni hozzájárulások terén közelítjük az európai számot. Ezért át kellene gondolni azt a feltételezést, miszerint a magyar egészségügy ingyenes.
Ugyanilyen borúlátóan fogalmazott az ágazat többi szereplője is. Erőss György, a Philips Magyarország orvosigazgatója szerint az egészségügy a munkahelyek 10 százalékát adja, ezért ennek megfelelően kellene rá tekinteni.
A közösségi egészségügyi kiadások terén az átlag alatt vagyunk, közel az európai minimumhoz, de az egyéni hozzájárulások terén közelítjük az európai számot. Ezért át kellene gondolni azt a feltételezést, miszerint a magyar egészségügy ingyenes.-->
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.