Magyar cég okos mérője a piacon
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaság
„Egy tizenegy lépcsőházas, 385 lakásos épület éves maradványvízköltsége 2008-ban 2,8 millió forint volt, 2009-ben viszont, az eszközünk használatának bevezetése után, 0,6 millióra csökkent” – hozott példát a Világgazdaság érdeklődésére Vajda Gabriella, a Cardware ügyvezető igazgatója, egyben fő tulajdonosa. A cég által gyártott termék egy okos mérő, amelynek adatait folyamatos távleolvasással gyűjtik a központi szervereken. A szerkezet úgynevezett M2M (machine to machine) rendszerben működik, amelyben az eszközök közvetlenül, maguk között kommunikálva továbbítják, dolgozzák fel és értékelik az adatokat.
A mobil-adatkommunikáció, azon belül az M2M egyben a fő fejlődési irány is az automatikus azonosító rendszerek fejlesztésével 1994-ben indult társaság számára.
„A váltásra a mobilszolgáltatók telemetriai (távmérési) alkalmazások felé történt nyitása adta az öteletet. Az általunk választott terület a liftvészjelzők, a vízóra-távlelovasás azaz az okos mérés felé indult már a 2000-es évek elején” – tájékoztatott Vajda Gabriella.
Egy másik, tavaly sikerrel tesztelt és a TÜV-nél (korábbi MEEI) bevizsgáltatott eszköze a cégnek a távhőfelhasználást mérő és költségei megosztását segítő készülék, illetve a mögötte álló informatikai rendszer. Az a tény, hogy a lakástulajdonos az otthoni internetes felületén folyamatosan figyelemmel kísérheti lakása hőmérsékletét helyiségenként, hogy látja, mikor lép át a pazarló sávba, arra serkenti, takarékoskodjon a fűtéssel. A társaság tapasztalatai szerint átlagosan 18 százalékkal csökkent azoknak a társasházaknak a fűtésszámlája, amelyek ezt a negyedik generációs költségmegosztót használják. Ilyen fejlettségű készülék a cég ismeretei szerint a magyar piacon nincs, s az általánosan használt, harmadik generációs termékek is importból származnak.
Első generációs készüléknek a zselétartalmú ampulla számít. A második generációt a fűtőtestre rögzített és rendszeresen leolvasott költségmegosztók képviselik. Ilyenből van Magyarországon is, de lassan kikopik a piacról. A harmadik generációs, a magyar piacot is uraló rádiós leolvasású készülék. A leolvasónak tehát nem kell bemennie a lakásba, gyalogosan, egy géppel a kezében megy ki a házakhoz, évente egyszer-kétszer. Azonban ezeknél utólagos az elszámolás, a kényelmen kívül pedig nincs számottevő hozadéka a cégtől kapott tájékoztatás szerint.
A negyedik generációs megoldás már online rendszer, vagyis nincs szükség óraleolvasó ember alkalmazására. A társasházakban elhelyezett M2M telemetriai hardveregység gyűjti és a mobilhálozaton keresztül küldi a fűtőtestek adatait naponta 100-150 alkalommal. A mérésadatokat a központi adatbázisban a kiértékelő szoftver dolgozza fel. A mért adatok azonnal megjelennek a rendszer internetes weboldalán. Minden számlafizető/felhasználó egyéni hozzáférést kap az adataihoz, és egy internetes böngésző segítségével láthatja a rá vonatkozó adatokat, elsősorban a fűtéssel kapcsolatos magatartását. Ma ez a technológia a csúcs.
Középpontban az adatvédelem
Az okos méréssel szembeni fő aggály az adatvédelem. Visszaélésre adhat lehetőséget, ha illetéktelen kézbe kerülnek olyan információk, amelyekből a fogyasztók pillanatnyi cselekvéseire, napi szokásaira lehet lehet következtetni. Az adatvédelem ezért hangsúlyos területe az okosmérő-innovációknak. A rendszer ezért állandó fejlesztés alatt áll, követi az információ-technológia újabbnál újabb követelményeit.


