Kiderült miért és mennyire keresik a világban az uniós élelmiszereket – az árversenyben kár is beszállni
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságAz Európai Unióban előállított élelmiszerek már több közösségen kivüli, úgynevezett harmadik ország fogyasztási szokásaiba is szervesen beépültek. Az Egyesült Arab Emírségek városi lakosságának 58 százaléka, az Egyesült Királyságban pedig a megkérdezettek fele legalább hetente vásárol vagy fogyaszt uniós eredetű élelmiszert, illetve italt – derül ki az Európai Bizottság július 22-én közzétett Flash Eurobarometer-felméréséből. Más piacokon viszont még jóval kisebb az európai élelmiszerek jelenléte.
Mexikóban például a fogyasztók 27, Japánban 28 százaléka vásárol hetente uniós élelmiszert vagy italt. Brüsszel szerint ez nemcsak lemaradást, hanem jelentős növekedési tartalékot is jelent az európai exportőröknek.
Élelmiszer: a minőség az európai termékek legnagyobb előnye
A felmérés tizenegy fontos külpiacot vizsgált: Kínát, Indiát, Indonéziát, Japánt, Mexikót, Szaúd-Arábiát, Dél-Koreát, Thaiföldet, az Egyesült Arab Emírségeket, az Egyesült Királyságot és az Egyesült Államokat. Valamennyi országban a minőség bizonyult az uniós termékek vásárlását leginkább meghatározó szempontnak.
Ez különösen kedvező az európai agrár- és élelmiszeripar számára, amely a tömegtermékek piacán gyakran nem tud árban versenyezni az alacsonyabb költségű beszállítókkal. Ugyanakkor magasabb áron is értékesíthetók:
- a minőségi,
- biztonságos,
- fenntartható módon előállított,
- illetve földrajzi eredethez kötött termékek.
Emelkedett az uniós minőségrendszerek ismertsége is. Egyre több külföldi vásárló találkozott már az európai ökológiai jelöléssel, az oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel, valamint az „Enjoy, it’s from Europe!” kampánnyal.
A Bizottság ugyanakkor elismerte, hogy a vásárlók még nem minden esetben értik pontosan, milyen garanciákat képviselnek ezek a jelölések.
Az uniós termékek megítélése a magyar exportőröknek is lehetőséget kínálhat, különösen a borok, szeszes italok, feldolgozott húsok, mézek, fűszerek és más, eredetvédelemmel vagy jól azonosítható regionális karakterrel rendelkező termékek esetében. A felmérés alapján ugyanis a külpiaci siker egyik kulcsa nem pusztán az európai eredet feltüntetése, hanem annak világos bemutatása, hogy ez milyen minőségi többletet jelent.
Sokan próbálnák ki az európai termékeket
A jelenleg uniós élelmiszereket nem vásárló megkérdezettek 60 százaléka érdeklődést mutatott azok kipróbálása iránt. Ezen belül 13 százalék azt mondta, hogy biztosan vásárolna ilyen termékeket. A legerősebb vásárlási hajlandóságot Indiában mérték, ahol az uniós termékeket nem fogyasztók 26 százaléka jelezte egyértelmű érdeklődését. Indonéziában 25, az Egyesült Arab Emírségekben pedig 22 százalék volt ez az arány.
Ezek az eredmények arra utalnak, hogy a gyorsan bővülő, jelentős középosztállyal rendelkező ázsiai piacokon további kereslet építhető ki az európai prémiumtermékek iránt.
A Bizottság ezért folytatja az uniós agrár-élelmiszeripari üzleti delegációk szervezését. A 2025 júniusában Japánba látogató vállalkozások több mint ötöde egy éven belül konkrét üzleti megállapodást kötött a misszióhoz kapcsolódóan. A 2026 májusában megtartott thaiföldi látogatás résztvevőinek csaknem 90 százaléka új üzleti kapcsolatokról számolt be, 7 százalékuk pedig már szerződést is kötött.
A következő kiemelt célpiac Mexikó lesz, ahová Christoph Hansen mezőgazdasági biztos 2026 novemberében üzleti delegációval utazik. India 2027 kora őszén következik, Mumbai és Delhi részvételével. Az indiai program a tervek szerint az EU és India között létrejött szabadkereskedelmi megállapodás által teremtett lehetőségekre épít majd.
A jelentés szerint tehát, az uniós élelmiszeripar versenyelőnye továbbra sem az alacsony ár, hanem a minőség, az élelmiszer-biztonság és a hiteles eredet. Azok a magyar vállalkozások, amelyek ezt megfelelő márkaépítéssel és külpiaci jelenléttel képesek kihasználni, részesedést szerezhetnek a bővülő prémium-élelmiszerpiacokon.
