Jövőálló üzemirányítás nélkül sebezhető lesz a villamos hálózat
A megújuló energiatermelés és a hálózat folyamatosan növekvő komplexitása, illetve terhelése miatt a villamosenergia-rendszerek ma már nem irányíthatók a régi logika szerint. Az üzemeltetőknek valós időben kell látniuk a hálózat állapotát, biztonságosan kezelniük a beavatkozásokat, miközben a kiberbiztonsági szempontokat is szem előtt tartják.
Ehhez a fizikai hálózat fejlesztése önmagában nem elég. Naprakész és jövőálló szoftveres üzemirányítási rendszerekre van szükség, amelyek egyfelől képesek stabil alapot nyújtani a hosszú távú felhasználáshoz, másfelől kellő rugalmasságot biztosítanak a folyton megújuló kihívásokkal és sebezhetőségekkel szemben.
SCADA-rendszer – amikor hátrány az egyedi fejlesztés
A villamosenergia-hálózatok üzemirányításának operatív alapját a SCADA-rendszerek jelentik. Ezek támogatják a hálózati állapotok követését, a kapcsolási műveleteket, a feszültségmentesítési folyamatokat, a karbantartások kezelését és a hibaelhárítást. A diszpécserközpontok itt látják, mely észlelési ponton történt hálózati esemény és hol szükséges beavatkozás.
Korábban sok SCADA-rendszer éveken át tartó egyedi fejlesztésekkel valósult meg: az üzemeltetők az alapfunkciókat saját hálózatukhoz, belső folyamataikhoz és működési logikájukhoz igazították. Ez rövid távon rugalmasságot, hosszabb távon azonban nehezen karbantartható, erősen testreszabott rendszereket eredményezett. Egy ilyen környezetben minden frissítés kockázatos és hosszadalmas: újra kell tesztelni az egyedi fejlesztéseket, ellenőrizni a kapcsolódó funkciókat, és biztosítani, hogy az upgrade ne érintse hátrányosan az üzembiztonságot.
Ugyanakkor a hálózatirányítás ma már nem választható el a kiberbiztonságtól.
Alapelvárás lett a szabályozott hozzáférés, a jogosultságkezelés, a többfaktoros hitelesítés, a módosítások naplózása és a beavatkozások visszakövethetősége.
A rendszernek auditálhatóan és hosszú távon támogathatóan kell működnie, valamint rendszeres, akár évente többszöri frissítéssel kell biztosítani a sebezhetőségekkel szembeni ellenállást.
Erre a korábbi, túlságosan egyedivé vált rendszerek már nem alkalmasak: az üzembiztonság érdekében alapjaiban kell modernizálni a hálózatüzemeltetők SCADA-rendszereit.
Függőségek csökkentése és jövőállóság
Egy hosszú távon támogatható SCADA-architektúrában az alapfolyamatok egységesebb, átláthatóbb logika mentén működnek. Az egyedi megoldások számának csökkentésével egyszerűbb a tesztelés, jobban karbantarthatóak a folyamatok, és biztonságosabban működtethető a rendszer, változó előírások esetén is.
Emellett fontos szempont a harmadik féltől származó komponensek és licenszkitettségek mérséklése: ha ugyanis egy kritikus alrendszer támogatása megszűnik, az a teljes működést is veszélyeztetheti, akár egyik napról a másikra.
A fejlett, például Spectrum Power 7 SCADA-rendszerekre való átállás ezért több lépcsőben történik. Az ügyféligények és a meglévő folyamatok átvizsgálása után az egyedi fejlesztést igénylő funkciók száma gyakran a tizedére csökkenthető, így a feladatok túlnyomó többségét standard megoldásokkal lehet ellátni. Ezekre rendszeres frissítések tudnak érkezni, amelyek alkalmazása előzetesen akár digitális ikertechnológiával tesztelhető, anélkül, hogy azokat rögtön a „hálózatra kellene engedni”.
Nagy rendszereknél egy ilyen teljes átállás – a régi és az új környezet ideiglenes párhuzamos működésével, rengeteg teszteléssel és fokozatos átvezetéssel – éveket is igénybe vehet.
Az „All-in-One” szemlélet itt nem vezet sok jóra
A digitalizáció rengeteg új lehetőséget ad az átviteli- és elosztóhálózat-kezelők (DSO-k, TSO-k) kezébe is, ezért első hallásra akár logikus is lehetne ezek beépítése az új alaprendszerbe.
A SCADA azonban nem univerzális platform, hanem operatív alapfunkciót ellátó rendszer, amelynek elsődleges feladata a hálózat biztonságos irányítása.
Technikailag ugyan integrálhatóak ebbe is az IoT-, komplex és analitikai funkciók, de ezek mind lassíthatják vagy kockázatosabbá tehetik az alapműködést.
Stabilabb és átláthatóbb hálózatot eredményez, ha a kapcsolások, vezérlések és az alap üzemirányítás marad az általában helyi szerveren futó (on-premise) SCADA-környezetben, míg az IoT-szenzorok és mérők adatai, a historikus fogyasztási görbék, a dashboardok és egyéb plusz alkalmazások inkább külön, felhőalapú vagy leválasztott analitikai rendszerekben futnak.
Ez a rétegezés csökkenti annak kockázatát, hogy veszélybe kerüljön az energiaellátás, amiért az üzemirányítási magot túlterhelik olyan lekérdezések vagy alkalmazások, amelyek nem a közvetlen hálózatirányításhoz szükségesek.
Felkészülnek az okosmérők és az intelligens hálózatüzemeltetési szoftverek
Az így kialakított transzparens hálózati rendszer számos intelligens funkcióval és alkalmazással bővíthető, megkönnyítve az üzemeltetők munkáját és csökkentve az áramszünetek számát.
A háztartási villamosmérők okosmérőre cserélése – ami jelenleg is zajlik országszerte számos településen – nem csak az elszámolást teszik egyszerűbbé: végponti adatforrásként segíthetnek egy-egy háztartás, utca vagy hálózatrész kiesésének felismerésében, felhasználói bejelentés nélkül.
A gyorsabb hibaészlelés, a pontosabb hibahely-azonosítás és a terepi csapatok célzott irányítása így jelentősen, akár 30 százalékkal csökkentheti az üzemeltető hibaelhárítási költségeit.
Emellett javulhatnak a szolgáltatás folyamatossági mutatói, ami nem csupán az ügyfelek elégedettsége, de a szabályozói megfelelés szempontjából is lényeges.
Ezeket az eszközöket egészíthetik ki az olyan intelligens, felhőalapú alkalmazások, ami – akár mobileszközön kezelve, – térképes nézetben jeleníti meg a kisfeszültségű hálózat digitális, valós idejű mását; vagy olyan szoftver, ami az aktív vezérlésben segíti a hálózatkezelőket észlelési, értékelési és cselekvési protokollokkal.
A korszerű, jövőálló SCADA-rendszerek így biztos alapot adnak nemcsak az energiaátmenethez és a növekvő energiaigények kiszolgálásához, de a rugalmas villamos hálózat kialakításához, valamint a transzparens, megbízható energiaellátáshoz is.
