Az importőrök megúszták a válságadót, a dílerek nem
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaság Gyöngyösön húsáruház lett a csak néhány éve épült korszerű autószalon. Másutt a csődbe ment kereskedő banki tulajdonba került bezárt telephelyén fosztogatók kiszerelték a nyílászárókat és az épületgépészeti egységeket. Így pusztul a nemzeti vagyon – mondta Gablini Gábor, a Gépjármű-márkakereskedők Országos Szövetsége (Gémosz) elnöke.
A válság előtt, 2007-ben hozzávetőleg 1100 autószalon volt Magyarországon, mintegy 850 tulajdonos kezében. A Gémosz felmérése szerint azonban szeptemberre már csak 722 szalon maradt, ezeket 329 tulajdonos 356 vállalkozása üzemelteti. Az alkalmazottak száma a válság előtti 30 ezerről körülbelül 11 ezerre csökkent.
Az autókereskedelem harmadik éve veszteséges Magyarországon, ezért sérelmezzük, hogy többszöri kérésünk ellenére a minket sújtó válságadó alól nem kaptuk meg az ígért mentesítést – hangsúlyozta Gablini Gábor és hozzátette: különösen azért fájó ez, mert a multinacionális vállalatok tulajdonában lévő importőrök gyorsan kikerültek a válságadó hatálya alól, miközben a magyar tulajdonú márkakereskedéseket messze erejükön felül terheli ez az adónem.
A jövő évre tervezett adóteher-növekedés további kereskedésbezárásokhoz és munkahelyek megszűnéséhez fog vezetni. Emiatt – húzta alá a Gémosz-elnök – könnyen lehet, hogy néhány év múlva a ma még magyar tulajdonban lévő vállalkozások jelentős része külföldi kézbe kerül, és a fellendülés után a jövedelmek jelentős része ebben az ágazatban is más országokba vándorol.
A legnagyobb forgalom 2003-ban volt, amikor 208441 személyautó és néhány híján 25 ezer kishaszonjármű talált gazdára. Akkoriban rengeteg márkakereskedés épült, mert az uniós csatlakozás évében a világ legtekintélyesebb elemzőcégei azt prognosztizálták, hogy 2010-ben 300 ezer személyautó és kishaszonjármű is elkelhet. Emiatt a gyárak több kereskedés építését ösztönözték, a vállalkozók pedig saját tőke hiányában az akkoriban valósággal tukmált hitelekből építkeztek. Az egyik kereskedő lapunknak elmondta, importőri noszogatásra épített egy 700 négyzetméteres szalont, amely ma nem tartja el magát, ám a tulaj fizetheti utána az építményadót.
Bár 2004 novembere óta a magyar autókereskedők is árusíthatnak több márkát, eddig nemigen éltek a lehetőséggel, hiszen a különböző autógyártók más-más előírásokkal engedélyezik egy új szalon nyitását.
Mivel a második márka szalonját külön fel kell építeni, a nagy forgalmú időkben sem igyekeztek újabb hitelből való beruházásra a vállalkozók. Azonban a piac esésével sokan azért kényszerültek rá, mert első márkájuk forgalmából nem tudtak megélni.
A legtöbb, 68 márkakereskedő vállalkozás Budapesten van.
A megyék sorrendjét Pest vezeti 54 céggel, Fejér (24), Veszprém (23) és Szabolcs-Szatmár-Bereg (22) előtt. A lista végén Békés és Nógrád megye áll 10, illetve 9 autókereskedő vállalkozással és ugyanannyi szalonnal. Mivel sok esetben egy vállalat több kereskedést is üzemeltet, Budapesten és Pest megyében 87, illetve 81 szalont talált szeptemberben a Gémosz.
