Okos mérést tesztelne a Mavir
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaság
A rendszer célja, hogy az intelligens mérőkkel felszerelt háztartásokban folyamatosan, pontosan és úgy lehessen mérni az áram, a gáz (illetve a víz és a távhő) felhasználását, hogy a felhasználók – megismerve saját fogyasztási szokásaikat – végső soron csökkenthessék energiaszámláikat. A szolgáltatók és kereskedők a mérési adatokon keresztül szintén megismerve a fogyasztói szokásokat olyan tarifarendszerrel léphetnek piacra, amely egyes időszakokban a fogyasztás ösztönzésével, máskor annak visszafogásával hozzájárul a teljes rendszer javításához, optimális működéséhez.
Az országban már több okos mérési teszt projekt is folyik. A Mavir kezdeményezésének azonban különleges jelentőséget ad, hogy a társaság a három okos mérési modell azon változatának bevezetését támogatja, amelyben a mérést az állami kézben lévő rendszerirányító végzi. Létezik a központosított mellett olyan működési modell is, melyben a megbízást önálló mérési operátorok kapják, amelyek külön-külön – tehát egymással versengő – mérési rendszereket tartanak fent. Van végül olyan is, amikor az okos mérést területi monopóliumként maguk az elosztó társaságok végzik a saját ellátási körzetükben.
Csakhogy a piaci modell drága és gazdaságilag nem biztos, hogy fenntartható, mert egy országon belül többféle mérési rendszer él párhuzamosan, amelyek költségeit a fogyasztói árakba is be kell építeni. Nagy-Britanniában meg is bukott ez a megoldás. Részben hasonló okból nem vált be a második modell sem – ilyet vezetett be a többi között Portugália is –, melynek egyértelmű hátránya az is, hogy az okos mérést azok az elosztó cégek végzik és jutnak ezáltal bizalmas adatokhoz az ügyfelek felhasználói szokásairól, amelyeknek anyavállalatai éppen az ilyen információra kíváncsi szolgáltató társaságokat is működtetik.
A Mavir ambícióit támogatja, hogy a Magyar Energia Hivatal (MEH) megbízásából 2009/2010-ben végzett AT Kearney felmérés szakmai szempontból pont egy olyan modell mellett érvel, amelyben az okos mérést egy központi, állami cég végzi. Az egy kézben lévő rendszer olcsóbbnak ígérkezik, az állami tulajdonlás miatt pedig a mérőoperátor cég – azaz a Mavir – szorosabban ellenőrizhető. A Mavirnak már egyébként is van gyakorlata a területen, és, ha e cég végzi a feladatot, nagyobb a garancia arra is, hogy egy állami társaságon keresztül megvalósulnak az állami energiapolitikai célok.
Az uniós tagországoknak szeptember 3-áig kellett Brüsszelnél jelezniük, hogy gazdaságosnak találják-e az okos mérést bevezetését. Mivel Magyarországon még nem zárultak le a kísérleti projektek, a MEH egy tanulmányt készíttetett a bevezetés várható piaci hatásairól, amelyet továbbküldött a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumnak.
Az ebben felvázolt forgatókönyvek 200 millió eurós veszteséggel riogatnak arra az esetre, ha a 4,5 millió hazai fogyasztási hely 80 százalékában vezetné be az ország az okos árammérést. Árnyalja ugyanakkor az eredményeket, hogy a nagyon nagy és a nagyon kicsi fogyasztási helyek esetében az unió nem teszi kötelezővé az okos mérés bevezetését, így elegendő lenne csak 2,7 millió potenciális fogyasztóval számolni. Számolni lehet a gázvásárlókkal, illetve a különféle pozitív externális hatásokkal (például áramfelhasználás csökkenése, kisebb szén-dioxid-kibocsátás) is, ezek alapján pedig szakértők szerint nagy bizonyossággal kimondható, hogy az okos mérés bevezetése Magyarországon – gazdasági-pénzügyi szempontból is – rentábilis lenne.
Információink szerint Magyarország a közeli napokban adja be Brüsszelnek az okos mérés Mavir által indítandó pilotjának az előbbiek figyelembevételével készült tervezetét. Mivel előzetesen is folyamatos volt az egyeztetés a brüsszeli illetékesekkel, az elbírálás egy hónapon belül remélhető.
Még a pénzt is elő kell teremteni a pilotokhoz
Ám a rendszerirányító megjelenése felforgathatja a szintén okos mérésre készülő elosztó társaságok elképzeléseit. Bár ez utóbbiak érdekeltek abban, hogy egymással és az állami rendszerirányítóval megosszák a pilot projektekből leszűrt tapasztalatokat, az okos mérés bevezetésekor a Mavir már egyértelműen a versenytársukként jelenne meg.Viszont oldhatja a Mavir esetleges beszállásával kapcsolatos piaci aggodalmakat némiképp az, hogy az állami cég alapvetően multiutility (áram, gáz, később pedig víz és távhő együttes mérését lehetővé tevő) rendszer létrehozásán gondolkozik. Ebben pedig mindenképpen olyan partnerekre lesz majd szüksége, amelyekkel együttműködhet.
A Mavir pilot projektjének elindításához addig még több akadályt is el kell hárítani. A cégnek egyrészt jogszabályi felhatalmazást kell kapnia e tevékenység végzésére, ám ami ennél is fontosabb: hozzá kell jutnia a szükséges pénzhez.
A pénzügyi fedezetet egy tavaly szeptemberi kormányülés döntése alapján az uniós szén-dioxid-kvótakereskedelmi kötelezettségünkkel kapcsolatos haladék, egészen pontosan az annak alapján Brüsszel által visszatérítendő összeg biztosítaná. A pilot költségei tehát nem a büdzsét terhelnék.
Viszont oldhatja a Mavir esetleges beszállásával kapcsolatos piaci aggodalmakat némiképp az, hogy az állami cég alapvetően multiutility (áram, gáz, később pedig víz és távhő együttes mérését lehetővé tevő) rendszer létrehozásán gondolkozik. Ebben pedig mindenképpen olyan partnerekre lesz majd szüksége, amelyekkel együttműködhet.
A Mavir pilot projektjének elindításához addig még több akadályt is el kell hárítani. A cégnek egyrészt jogszabályi felhatalmazást kell kapnia e tevékenység végzésére, ám ami ennél is fontosabb: hozzá kell jutnia a szükséges pénzhez.
A pénzügyi fedezetet egy tavaly szeptemberi kormányülés döntése alapján az uniós szén-dioxid-kvótakereskedelmi kötelezettségünkkel kapcsolatos haladék, egészen pontosan az annak alapján Brüsszel által visszatérítendő összeg biztosítaná. A pilot költségei tehát nem a büdzsét terhelnék.-->
