Saját minisztere mond ellent Magyar Péternek: a génszerkesztett növény is GMO
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságA Tisza Párt az Európai Parlamentben megszavazta a gészerkestéssel kapcsolatos törvényt, majd Magyar Péter miniszterelnök meg is védte őket, mondtán a génszerkesztés nem GMO. Most saját minisztere mondja az ellenkezőjét. Vagyis alig több mint egy hónap alatt két, egymással nehezen összeegyeztethető álláspont jelent meg a magyar kormányon belül az új génkezelési technikákról. A vita középpontjában az áll, hogy az úgynevezett NGT-eljárásokkal – például célzott génszerkesztéssel – előállított növényeket GMO-nak kell-e tekinteni, és vonatkozzanak-e rájuk a hagyományos génmódosított szervezetekre érvényes szigorú előírások.

Magyar Péter június végén egy kormányszóvivői tájékoztatón arról beszélt, hogy a „tudományos állásfoglalás” szerint az új genomikai technikák nem minősülnek GMO-nak. Érvelése szerint lényeges különbség van a génszerkesztés és a hagyományos génmódosítás között: előbbi az adott növény saját génállományát használja, míg utóbbinál idegen géneket juttatnak a szervezetbe.
A miniszterelnök szerint az új technológiák támogatása ezért nem ütközik az Alaptörvényben rögzített GMO-mentességi követelménnyel. Sőt, úgy vélte, Magyarország mezőgazdasági jövője is múlhat az alkalmazásukon.
– Ha azt szeretnék, hogy a következő tíz évben legyen Magyarországon gabonatermesztés, akkor ezt támogatni kell
– indokolta álláspontját korábban Magyar Pétert
Gajdos László szerint ezek igenis GMO-k
A miniszterelnök kijelentésével szemben Gajdos László élő környezetért felelős miniszter a civil szervezeteknek küldött válaszlevelében egyértelműen GMO-nak nevezte az új génkezelési technikákkal létrehozott szervezeteket.
– Az új génkezelési technikákkal előállított szervezetek – mind jogi, mind biológiai értelemben – géntechnológiával módosított szervezetek – fogalmazott a tárcavezető a Magyar Természetvédők Szövetsége által ismertetett levélben.
Gajdos László ráadásul nem csupán terminológiai kérdésben helyezkedett eltérő álláspontra. Minisztériuma nem ért egyet az elfogadott uniós szabályozással sem, amely az NGT-növények egy részét kivonná a hagyományos GMO-kra vonatkozó szigorú követelmények alól.
A miniszter különösen azt kifogásolta, hogy az NGT1 kategóriába sorolt növények esetében nem lenne szükség a jelenlegi GMO-szabályozás szerinti előzetes kockázatértékelésre és megfelelő fogyasztói jelölésre.
– Kockázatértékelés és megfelelő jelölés nélkül nem lehet ilyen szervezeteket elengedni, ezt a minisztérium nem támogatja – hangsúlyozta.
Akár uniós perre is készülhet a minisztérium
Az Élő Környezetért Felelős Minisztérium álláspontja tehát nemcsak óvatosabb, hanem lényegében ellentétes Magyar Péter korábbi érvelésével. Miközben a miniszterelnök az új technológia támogatását sürgette, Gajdos László tárcája akár az Európai Unió Bírósága előtti jogi fellépés előkészítésére is kész.
A miniszter közölte: amennyiben a kormány így dönt, a minisztérium összeállítja a szükséges peranyagot.
A Greenpeace Magyarország, a Magyar Biokultúra Szövetség és a Magyar Természetvédők Szövetsége üdvözölte Gajdos László állásfoglalását. A szervezetek szerint az NGT-növények attól még nem válnak GMO-mentessé, hogy az uniós jogalkotók egy részüket mentesítik a korábbi engedélyezési, kockázatértékelési, nyomonkövetési és jelölési szabályok alól.
A kormánynak kell feloldania az ellentmondást
Az új uniós szabályozás két kategóriába sorolja a génszerkesztett növényeket. Az NGT1 csoportba azok kerülnének, amelyeket a jogalkotók a hagyományos nemesítéssel előállítható növényekkel egyenértékűnek tekintenek. Ezekre lényegesen enyhébb szabályok vonatkoznának, míg az NGT2 kategóriában megmaradnának a szigorúbb követelmények.
Ez azonban nem változtat azon, hogy az Európai Unió Bírósága egy 2018-as ítéletében az új génszerkesztési eljárásokkal létrehozott szervezeteket is GMO-knak minősítette. Az új rendelet éppen ezeknek a szervezeteknek egy részét emelné ki a jelenlegi GMO-szabályozás hatálya alól.


