Újabb életjelek az európai iparból

Egyszerre két relatív jó érkezett az igencsak megtépázott eurózónából: mind Görögországban, mind Franciaországban a vártnál jobban teljesített az ipar az utolsó nyári hónapban. A dél-európai tagállamban négy és fél év óta először nőtt a termelés érzékelhető mértékben: augusztusban 2,5 százalékos pluszt regisztráltak 2011 hasonló időszakához képest. A helyi statisztikai hivatal közlése szerint jelentős, 5,8 százalékos bővülés következett be a villamosenergia-ellátásban, és pluszt tudott felmutatni a feldolgozóipar is.

Habár a mostani növekedésből messzemenő következtetéseket nem szabad levonni – az első nyolc hónap egészét tekintve 4,1 százalékos mínuszt regisztrált a hivatal –, az mégis némi reménysugarat jelenthet a görög ipar számára. Utóbbi ugyanis 2008 kezdete óta mindössze három hónapban tudott bővülni – akkor is csak elenyésző mértékben –, miközben több esetben két számjegyű zuhanás következett be. A görög gazdaság már ötödik éve folyamatosan recesszióban van, idén például mintegy hétszázalékos visszaesés várható.

Franciaországban szintén felívelőben van az ipari kibocsátás, amely augusztusban 1,5 százalékkal növekedett havi szinten az elemzők által jósolt 0,3 százalékos visszaeséssel szemben. A nyugat-európai tagállamban ezzel egy pozitív trend folytatódik, hiszen júliusban 0,6 százalékkal emelkedett a termelés júniushoz képest. Bár éves szinten még augusztusban is 0,9 százalékos mínuszt regisztráltak, ez jelentősen kisebb csökkenés, mint a szakértők által várt 4,2 százalék.

Az európai ipar újbóli fellendülése már csak azért is fontos lenne, mert ez szükséges a fenntartható gazdasági növekedéshez és így az új munkahelyek teremtéséhez, közölte tegnap az Európai Bizottság. A testület a jelenlegi 15,6 százalékról 2020-ra akár 20 százalékra szeretné emelni az ipar részarányát az EU GDP-jében, és ennek elérése érdekében egy intézkedéscsomagra tett javaslatot.

A bizottság szerint a piaci bizonytalanság bizalomhiányt váltott ki, ez a beruházások ellen hatott, emiatt munkahelyek szűntek meg az iparban. Ennek ellensúlyozására segíteni kell a beruházást az innovációba, az európai kkv-k nemzetközivé válását, valamint utóbbiak finanszírozáshoz és a tőkéhez való hozzáférését. Ehhez fokozottabban mobilizálni kell és célzottabban kell felhasználni a közpénzeket, beleértve a kkv-knak 10–15 milliárd euró pótlólagos hitelt nyújtó Európai Beruházási Bank, valamint a strukturális alapok forrásait.

Brüsszel emlékeztetett arra, hogy Európa számos stratégiai ágazatban – autóipar, repüléstechnika, mérnöki tudományok, űripar, vegyipar, gyógyszeripar – világszinten továbbra is vezető szerepet tölt be, és még mindig az iparból származik Európa kivitelének négyötöde, a magánszektorbeli k+f beruházások nyolcvan százalékát pedig a feldolgozóiparban hajtják végre.

Már júliusban is éledezett az ipar

Júliusban az ipari termelés 0,6 százalékkal nőtt az euróövezetben júniushoz képest, az EU egészében pedig 1,1 százalékos fellendülést tapasztaltak a Eurostat adatai szerint – júniusban még 0,6, illetve 0,8 százalékos visszaesés volt. Éves összevetésben továbbra is negatív az összkép: az eurózónában 2,3, az EU egészében 1,5 százalékos hanyatlás következett be 2011 júliusához képest. Havi szinten a legnagyobb emelkedés Litvániában (4,4 százalék) volt, míg a legjelentősebb visszaesést Szlovéniában (2,3 százalék) regisztrálták.