IKEA-sztrájk: tűzszünetet kötött a lakberendezési vállalat és a szakszervezet, de még hosszú lesz az út a munkabékéig
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságAz IKEA Magyarország vezetői is munkába álltak a kasszasoron, a pultoknál néhány napja, amikor a KASZ felhívására beszüntette a munkát a logiszitikai területen, valamint az áruházi feladatokat ellátó dolgozók egy része. Az azóta eltelt időszakban kiderült: a KASZ és az IKEA vezetése július 29-én folytatja az egyeztetéseket, miután Karsai Zoltán, a KASZ képviselője nyilvánosságra hozta, hogy az IKEA az erre a napra vonatkozó javaslattal kereste meg a sztrájkbizottságot. Addig újabb munkabeszüntetés nem várható, a vállalat pedig azt mondja, továbbra is optimisták a megegyezés kapcsán. Eva Malá Beluská, az IKEA People & Culture régiós vezetője ugyanakkor lapunknak úgy nyilatkozott: alacsony árakat csak alacsony költségszinten maradva tudnak biztosítani.
Fotó: ZUMAPRESS.com / Shutterstock
Hat százalékos különbség van az IKEA és a szakszervezet álláspontja között
A július 15-én lezajlott sztrájk után a szakszervezet egy hetet adott a munkáltatói oldalnak arra, hogy reagáljon a szakszervezet által kért 6 százalékos alapbéremelési igényére, és tulajdonképpen az emiatti várakozás az, aminek köszönhetően a munkavállalói oldal vállalta, hogy július 20-26. között nem szerveznek és nem hirdetnek újabb sztrájkot.
A 6 százalékos alapbéremelés ugyanakkor a valódi nyomáspontnak tűnik a felek között, ezen múlhat az, hogy mi lesz a néhány nap múlva, az újabb tárgyalási kör előtt lejáró tűzszünet után.
Mert Eva Malá Beluská, az IKEA People & Culture régiós vezetője is azt várja, hogy többkörös egyeztetés kezdődhet július 29-én, s miközben a vállalat kompromisszumkészségét és a megállapodásban való bizodalmát hangsúlyozta, aláhúzta a Világgazdaságnak: a cég globális keretrendszerben gondolkodik a javasdalmazásról, amibe ugyen beemelhetők a helyi igények, de mégis csak egy megalapozó megközelítés jut érvényre abban.
A régiós vezető szerint már Magyarországon is elindították a teljes javadalmazási rendszerük felülvizsgálatát, amelybe a munkatársakat és a szakszervezeti képviselőket is bevonják – ezt a Világgazdaság által feltett, a differenciált bérezés megtartására vonatkozó kérdésre válaszolta a régiós vezető. Érdemes felidézni a KASZ részéről Karsai Zoltán által korábban megfogalmazott kifogásokat arról, hogy az elmúlt négy évben az inflációkövető bérrendezések helyett teljesítményalapú bérezési rendszer működött a cégnél, amely jelentős bérlemaradást eredményezett. Álláspontjuk szerint ezt az idei, átlagosan 5,3 százalékos béremelés sem tudta ellensúlyozni, ezért ragaszkodnak nagyobb arányúhoz.
Arra Eva Malá Beluská nem tért ki, milyen, dolgozóknak szóló ajánlattal készülnek a 6 százalékos alapbér-emelési kívánságra válaszként, tekintve, hogy a jelek szerint elsősorban ebben a kérdésben merevedtek meg az álláspontok, csupán azt hangsúlyozta, hogy a cég dolgozók érdekképviseletével közösen hajtja végre a javadalmazási rendszer felülvizsgálatát. A szakszervezet korábban öt pontból álló követeléscsomagot fogalmazott meg, amelyből négyben a vezetés késznek mutatkozott a megállapodásra. Ezek közé tartozik
- az uniós előírásoknak megfelelő bértranszparencia bevezetése,
- az éves bértárgyalások rendszerének kialakítása,
- egy minden munkavállaló számára elfogadható javadalmazási rendszer kidolgozása, valamint
- a kollektív szerződésről szóló tárgyalások megkezdése.
Az IKEA részéről azonban elutasították az ötödik követelést, a menedzsment tagjaira nem vonatkozó, egységes, 6 százalékos alapbéremelést. A Világgazdaságnak nem árulták el ennek okát.
Feltűnő különbség az IKEA és a KASZ számaiban a sztrájkok részévételi arányairól
A júllius elején kezdődött sztrájksorozatban a KASZ szerint 75-80 százalékos dolgozói részvételi arányt lehetett látni – ez magyarázhatná, hogy vezető beosztású munkatársaknak kellett például az ügyfélszolgálati pultba állniuk –, míg az IKEA szerint ennél jóval kisebb volt a részvételi arány.
A munkatársaink által használt jelenléti rendszerünk adatai alapján a részvételi arány az egyes sztrájkok során 20 százalék alatt volt
– mondta Eva Malá Beluská.
A KASZ-t egyelőre nem sikerült az eltérés kapcsán kommentálásra kérnünk, a kérdés önmagában azért lehet lényeges, mert a szakszervezeti tagság számának tükrében a sztrájkban való részvétel a munkabeszüntetés dolgozók körében tapasztalható támogattságáról árulkodhat.
Az IKEA ugyanakkor nem árulta el, miért látják úgy, hogy a 6 százalékos béremelési igény elfogadása megbillentené a vállalat pénzügyi stabilitását, ahogy korábban azt közölték. A régiós vezető szerint abban bíznak, hogy július 29-e után, a szakszervezeti képviselőkkel kezdődő és utána folytatódó tárgyalásokon „sikerül megnyugtatóan rendeznünk ezt a helyzetet”.
Az alacsony árak kulcsa az alacsony költségszint
Nagy kérdés az, hogy ha az IKEA nemzetközi és magyarországi szinten is árcsökkentési és költségoptimalizálási stratégiát követ, hogyan tudnak kitartani amellett, amikor a munkavállalók a korábbinál szervezetebben tudják bérigényeiket érvényesíteni, és egyes munkaköröben a fluktuáció is veszélyeztetheti a működést. Eva Malá Beluská lapunknak azt mondta, hogy „az elmúlt évek makrogazdasági kihívásai miatt bennünket sem kerülnek el a növekvő költségek és az erősödő verseny hatásai.
Alacsony árakat pedig csak alacsony költségszinttel működő vállalat tud biztosítani.
Ugyanakkor azt, közölte, hogy nyereségüket az üzletek fejlesztésébe forgatják vissza, valamint a munkatársak bérezésére. Lapunknak ugyanakkor azt is mondta, hogy működésüket folyamatosan felül kell vizsgálni ahhoz, hogy költségeik kontroll alatt maradjanak.
A vállalat idén tavasszal több mint 580 millió forintot fordított béremelésre, az elmúlt három évben pedig összesen több mint 1,5 milliárd forintot költött erre a célra. A legutóbbi lezárt üzleti évben forgalma rekordra, 144,3 milliárd forrinta ugrott, nyeresége 3,38 milliárd forintra. Ez a forgalomhoz képest csekély, 2,3 százalékos nettó eredményarányt jelent, miközben az IKEA Magyarország személyi jellegű ráfordításai 14 milliárd forint fölé (kb. az eredmény négyszeresére) emelkedtek.
