KÁT: elszámolható a bezárási költség
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságEnergia Kibővült azon indokolt költségek köre, amelyek figyelembe vehetők a megújuló energiaforrásból, hulladékból, vagy kapcsoltan előállított villamos energia árában akkor, ha a termelt áram a kötelező átvételi rendszeren (KÁT) keresztül jut el a felhasználókhoz. A vonatkozó rendelet módosítása tegnaptól hatályos.
A változtatással a döntéshozó az érintett szakmai kör régi kérésének teszi eleget, az erőműtársaságoknak ugyanis gyakran panaszkodnak arra, hogy az általuk alkalmazható árak nem fedezik minden, szerintük indokolt költségüket.
Mostantól viszont a vegyes tüzelésű berendezések beruházásának megtérülési ideje számításakor indokolt költségként kell figyelembe venni a bezárással kapcsolatban felmerült indokolt kiadásokat, mégpedig a kötelező átvételi jogosultság teljes időtartamára számított megújuló energiaforrás arányában. Különös tekintettel kell lenni azokra a költségekre, amelyek a jogszabályban előírt környezetvédelmi kötelezettségek és a Munka törvénykönyvében előírtak teljesítése kapcsán merülnek fel.
Figyelembe veendő a KÁT-jogosultság megszűnése után a vegyes tüzelés érdekében beépített berendezések maradványértéke is, s minden olyan ráfordítás – például a berendezés elbontásáé –, amelyre az eredeti (vegyes tüzelés nélküli) állapot visszaállítása érdekében szükség van.
A felsorolt áramtermelők közül azok, amelyek a mostani rendeletmódosítás hatályba lépése előtt már eladtak villamos energiát a KÁT rendszerben, a kötelező átvétel időtartamának és mennyiségének megállapítása során kérelmezhetik az említett indokolt költségek figyelembevételét.
A Magyar Kapcsolt Energia Társaság (MKET) mégis aggódik, de nem a mostani, hanem az a hó eleji rendelet miatt, amely meghatározta a hatósági termelői távhőárakat. A MKET szerint ezen árak mellett a kapcsolt energiatermelő létesítmények üzemeltetői nem tudnak versenyképes árat ajánlani a kazánban előállított hőhöz képest. Sok távhőszolgáltató tehát az olcsóbb, kazános termelőktől hőt fog vásárolni, s nem azoktól, amelyek a hő mellett áramot is előállítanak. Emiatt az MKET aggodalmai szerint a távhőszolgáltatóknak termelő, kapcsolt társaságoknál lévő berendezése közel 80 százalékát kell majd leállítani. Ez együtt akár 2000 gigawattóra hazai áramtermelés eltűnését is jelentheti. A MKET attól tart, hogy a kormány már nem számol a kapcsolt energiatermelő kapacitásokkal.
