Aszály: uniós mentőöv érkezett – szeptember végéig fizetik ki a kukoricatermelőknek a támogatást

Újabb rendkívüli támogatásra számíthatnak azok a kukoricatermelők, akiknek a 2025-ös aszály legalább 30 százalékos hozamveszteséget okozott. A 10,8 millió eurós, mintegy 4,2 milliárd forintos uniós keret a tavasszal kifizetett agrárkár-enyhítési juttatáson felül jár, a kérelmeket július 22. és augusztus 5. között lehet benyújtani. Magyarország számára 10,8 millió eurót biztosít az Európai Unió mezőgazdasági válságtartaléka a tavalyi aszályban súlyos veszteségeket elszenvedő kukoricatermelők megsegítésére – közölte az Agrár- és Élelmiszergazdaságért Felelős Minisztérium.

A jelenlegi átváltási szinteken mintegy 4,2 milliárd forintos támogatás nem a korábbi kárenyhítő juttatás helyett, hanem azon felül érkezik az érintett gazdálkodókhoz. A támogatási kérelmeket 2026. július 22. és augusztus 5. között lehet benyújtani, a Magyar Államkincstárnak pedig legkésőbb szeptember 30-ig ki kell fizetnie a jóváhagyott összegeket.

Aszály: a kukorica szenvedte el a legsúlyosabb veszteséget

A rendkívüli támogatás hátterében a 2025 nyarán kialakult tartós hőség és csapadékhiány áll. Az aszály különösen Magyarország középső, délkeleti és alföldi térségeiben okozott komoly károkat. A termelők összesen több mint 550 ezer hektárra jelentettek be mezőgazdasági káreseményt.

A legnagyobb veszteséget a kukoricatermesztés szenvedte el. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2025-ben mindössze 3,9 millió tonna kukoricát takarítottak be Magyarországon, ami 27 százalékkal maradt el az egy évvel korábbi mennyiségtől, az előző öt év átlagához képest pedig 34 százalékos volt a visszaesés.

A hektáronkénti országos termésátlag 5,3 tonnára csökkent, ami közel 13 százalékkal volt alacsonyabb a 2024-es eredménynél. Az ötéves átlaghoz viszonyítva már 19 százalékos volt az elmaradás. A vármegyék közötti különbségek ugyanakkor rendkívül nagyok voltak: Békésben mindössze 2,8 tonnás, Nógrádban 2,7 tonnás hektáronkénti hozamot mértek, miközben Vas vármegyében 8 tonna körüli eredményt értek el.

A termőterület is tovább zsugorodott. A kukorica vetésterülete 770 ezer hektárra, az utóbbi száz év legalacsonyabb szintjére esett, a betakarított terület pedig 740 ezer hektár volt. A KSH szerint az aszályos évek, a bizonytalan jövedelmezőség és a gyenge hozamok miatt egyre több gazdálkodó fordult a stabilabbnak tartott őszi vetésű gabonák felé.

Legalább 30 százalékos hozamveszteség kell

A támogatás nem automatikusan jár minden 2025-ben kukoricát termesztő gazdálkodónak. A minisztérium korábban társadalmi egyeztetésre bocsátott rendelettervezete alapján azok lehetnek jogosultak, akiknek az agrárkár-megállapító szerv igazolása szerint a tavalyi aszály következtében várható hozamcsökkenése meghaladta a 30 százalékot. A támogatás alapját a 2025-ös egységes kérelemben KAL21 hasznosítási kóddal jóváhagyott, aszálykárral érintett kukoricaterület adja. Feltétel az is, hogy a termelő a 2026-os egységes kérelmében alapszintű jövedelemtámogatást igényeljen.

A hektáronként járó támogatás összege előre nem rögzített. A 10,8 millió eurós teljes keretet a jogosultsági feltételeknek megfelelő, jóváhagyott károsodott kukoricaterület nagysága alapján osztják fel. Minél nagyobb területre érkezik elfogadott kérelem, annál alacsonyabb lehet a hektáronkénti egységösszeg.

Ez egyben azt is jelenti, hogy a kérelmek beadásának sorrendje várhatóan nem befolyásolja a támogatás mértékét, ugyanakkor a határidő elmulasztása jogvesztő lehet. A kérelmeket elektronikus úton, a Magyar Államkincstár erre kialakított felületén kell benyújtani.

A kárenyhítési alap nem fedezte a teljes veszteséget

A mostani uniós forrás egy már korábban teljesített hazai kárenyhítési programot egészít ki. A kormány 28,4 milliárd forintról 46,5 milliárd forintra emelte a kárenyhítési alap rendelkezésre álló keretét, így valamennyi jóváhagyott kárenyhítő kérelmet ki tudtak fizetni.

A kárenyhítő juttatás azonban csak részben kompenzálhatta a tényleges gazdasági veszteségeket. A hozamkiesés mellett a termelőknek a vetőmag, a műtrágya, a növényvédelem, a talajművelés és más technológiai műveletek költségeit akkor is ki kellett fizetniük, ha a betakarított termés mennyisége végül messze elmaradt a várttól.

Éppen ezért fordult Magyarország 2025 őszén az Európai Bizottsághoz a mezőgazdasági válságtartalék megnyitását kérve. Az Európai Bizottság végül összesen 21,5 millió eurót különített el a 

• Bulgáriában, 
• Észtországban 
• és Magyarországon

bekövetkezett szélsőséges időjárási károk enyhítésére. 

Ebből Bulgária 7,4 millió, Észtország 3,3 millió, Magyarország pedig 10,8 millió eurót kapott.

Az uniós forrás javíthatja az érintett gazdaságok likviditását, de ágazati szinten nem oldja meg a kukoricatermesztés egyre súlyosabb problémáit. A 2025-ös terméskiesés nem egyszeri jelenség volt: a kukoricát az elmúlt években több alkalommal érte jelentős aszály- és hőkár, miközben a termelési költségek magasak, a terményárak pedig nem minden esetben fedezik a kieső hozamokat.

A visszatérő szárazság már a vetésszerkezet átalakulását is felgyorsította. A gazdálkok csökkentették a kukorica részarányát, és kisebb vízigényű vagy az őszi–téli csapadékot jobban hasznosító kultúrákra tért át.