Cégvilág

Felfutóban a lignit piaca

A lakosság mind jobban keresi az olcsóbb fűtési megoldásokat: úgy spórol a gázzal, hogy mellette egyre több fát és szenet használ. Ám mostanra már a jó minőségű import fekete- és barnaszeneket is egyre kevesebben engedhetik meg maguknak, annál inkább pezseg a fánál is kevesebbe kerülő lignit piaca. A környezetvédők fogják a fejüket.

Telente egyre sötétebb füst gomolyog a hazai kistelepülések fölött annak jeleként, hogy a gazdasági válság miatt mind jobban hódítanak a gázt helyettesítő fűtési megoldások. A környezetkímélőbbnek tartott fatüzelés mellett reneszánszát élik a különböző szenek használata is, sőt, a fizetőképesség romlása már a szénen belül is differenciál: a legolcsóbb fűtést ígérő hazai lignit viszi a prímet. A Mátrai Erőmű Zrt. (MERT) visontai és bükkábrányi bányája 2008-ban együtt még csak 46 ezer tonna lignitet adott el a lakosságnak, 2011-ben már 200 ezer tonnát, 2012-re 300 ezer tonnát tervezett, de túlteljesítette 25 ezer tonnával, ami összejöhet ebben az évben is. (A terv 300 ezer tonna.) Valaska József vezérigazgató korábban 2015-re már 500 ezer tonnát valószínűsített lapunknak.

A hazai ligni timportot vált ki, munkahelyet jelent. Népszerűsödése mégsem jó hír annak fényében, hogy égetése során 5 százaléknyi szállópor kerül a levegőbe, és magas a kéntartalma is. Márpedig a kén a frissen bányászott, nagy víztartalmú lignitben lévő vízzel a fűtés során kénsavvá alakul, a kénvas pedig kárt okoz a kazánban és a kéményben. Ezzel együtt is elcsábítja a lakosságot a jobb minőségű, tökéletesebben égő, de drágább import és hazai, barna- és feketeszenektől. Nem véletlen, hogy a Levegő Munkacsoport már ott tart, hogy egyenesen betiltatná a lignit égetését, de azt is szabályoztatná, hogy mit szabad eltüzelni a családi házak kazánjaiban, és mit nem. Ebben Lenkei Péter, a munkacsoport elnökségi tagja annak ismeretében is hajthatatlan, hogy sok háztartás vagy lignitet tud venni, vagy semmit. „A levegő romlására visszavezethető egészségügyi és más nemzetgazdasági károk sokkal nagyobbak annál, mint amennyibe a rászorulók jó minőségű fával és más eszközökkel való segélyezése kerülne” – jelentette ki a Világgazdaságnak. Mint elmondta, a Levegő Munkacsoport összeállított egy programot a hazai levegő javítása céljából, amit visszajelzéseik alapján a parlamenti pártok kedvezően fogadtak.

A mátrai lignit fűtőértéke 2000 kalória körüli, mázsáját áfával 623 forintért kínálja a MERT. Ez fajlagosan sokkal olcsóbb, mint amennyiért a kereskedők hazai vagy import szene hozzáférhető. „Úgy tudjuk ilyen alacsonyan tartani az árunkat, hogy nem veszünk igénybe kereskedőket, a lignit önköltségi árára csak a 8–10 százaléknyi nyereséget rakjuk. Ezt megoldottuk országos szinten is: a 2011-ben 70-80 bizományosi partnerrel és több mint 200 értékesítőhellyel kialakított bizományosi hálózatunk áraira is csak a pluszként megjelenő (főként szállítási) költség és az értékesítő szerény haszna rakódik” – magyarázta a Világgazdaságnak Mata Tibor, a bükkábrányi bánya igazgatója.

Drágák a lignittüzelésre alkalmas kazánok

Tisztában van a lignit hátrányaival Mata Tibor, a bükkábrányi bánya igazgatója is, de, mint kifejtette, a lignitet vásárló réteg egyrészt nemigen engedhet meg magának más energiahordozót, másrészt maga is tudja, hogy milyen berendezésekben tüzelhető a lignit, és milyenekben nem. Ezt igazolja, hogy a mátrai térségben jellemzően 30 éve lignittüzelésre állt családi házaknál nem tud a fűtési rendszerek ilyen ok miatti sérüléséről. Tény, hogy más-más különböző tüzelőanyagokhoz más-más kazán való, de bőséges a lignit elégetésére alkalmas hazai kazánok kínálata is.

A Levegő Munkacsoport szerint viszont drágák a kénsaválló kazánok, még az ilyen kémények ára is 150 ezer forintnál indul, az egyszerre kénsav- és vízállók pedig 200 ezerbe kerülnek.

A Magyarországon kapható barnaszenek fűtőértéke már 2200-4700 kalória közötti, mázsánkénti ára több más tényezőtől is függően 800 forint alatt kezdődik és 4700 forintig tart. „Mi is érezzük, hogy csökkenő fizetőképessége miatt a lakosság egyre nehezebben szerzi be a tüzelőt. Az import barnaszén helyett sokan a hazai barnaszénre állnak át. Akiknek már erre sincs pénzük, váltanak a lignitre, a fára, a még szegényebbek pedig hulladék égetésére” – válaszolt a Világgazdaságnak a borsodi barnaszenet értékesítő Ormosszén Kft. ügyvezető igazgatója. Huszti Béla tájékoztatása szerint bár továbbra is stabil a kereslet cége legdrágább, mázsánként bruttó 2730 forintos, kézi válogatású darabos szene iránt, de egyre kelendőbbek az olcsóbb szenek. Már a nehezen égetethető, de 762 forinttól kapható porszén is nagyon fogy.

A szenek Mercedes kategóriájába tartozó lengyel, cseh és orosz termékek fűtőértéke már 4300–6600 kalória, kéntartalmuk legfeljebb fél százalék a szigorú import előírások miatt. Mázsánként viszont már 4500-6800 forintba kerülnek. Nem csoda, ha zsugorodik például az orosz fekete- és barnaszenet forgalmazó Gránit Plusz Kft. piaca. Legkeresettebb terméke az ömlesztett, az utóbbi időben pedig már a zsákolt barnaszén. „Minőségi oldalról a cseh és a lengyel feketeszén, az ár oldaláról a lignit, a fa és a többi más szén is versenytársa az orosznak. Kényelmi szempontból persze tartja magát a gáz” – mondta lapunknak Szogojan Karina, a cég külkereskedője.

A fa- és a széntüzelést és az egyéb fűtési megoldásokat sokszor csak a családi házak gázfűtésének kiegészítésére használják. A gázzal azonban egyre inkább csak az alaphőmérsékletet tartják fenn.

A Levegő Munkacsoport szerint viszont drágák a kénsaválló kazánok, még az ilyen kémények ára is 150 ezer forintnál indul, az egyszerre kénsav- és vízállók pedig 200 ezerbe kerülnek. -->

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek