Hormuz után felrobban egy másik szoros is? Két szuperhatalom feszül szembe egymással
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságHatalmas felbolydulást okoz a világban, az inflációt felpörgetve a Hormuzi-szoros lezárása az iráni konfliktus miatt. Lehet még fokozni, a feszültség növekszik a világ legforgalmasabb tengeri szállítás útvonalai közül egy másikban is, és ha ez folytatódik, szintén az egész világ megérezheti. Egy mesterséges szorosról van szó: a Panama-csatornáról.
A pénteki hír: az Egyesült Államok azzal vádolja Kínát, hogy zaklatja és feltartóztatja a panamai zászló alatt közlekedő hajókat, miután a közép-amerikai ország felmondta egy hongkongi konglomerátum szerződéseit, amely a Panama-csatorna mindkét oldalán kikötőket üzemeltetett.
A vádakat először az amerikai Szövetségi Tengerészeti Bizottság vetette fel, majd Marco Rubio külügyminiszter erősítette meg csütörtökön – írta a Bloomberg. Ezek újabb feszültségpontot jelentenek az Egyesült Államok és Kína között Donald Trump elnök májusra tervezett pekingi látogatása előtt.
Kína közelmúltbeli lépései a panamai zászló alatt közlekedő hajók ellen komoly aggodalmat keltenek azzal kapcsolatban, hogy gazdasági eszközöket használnak a jogállamiság aláásására Panamában, amely szuverén állam és a globális kereskedelem kulcsfontosságú partnere
– áll Rubio közleményében.
„A hajók mozgását akadályozó feltartóztatások, késedelmek vagy egyéb intézkedések aláássák a globális ellátási láncok stabilitását, növelik a vállalatok és fogyasztók költségeit, és gyengítik a nemzetközi kereskedelmi rendszerbe vetett bizalmat” – tette hozzá.
Hogyan vált a Panama-csatorna az USA és Kína közötti konfliktus gócpontjává?
A panamai legfelsőbb bíróság januárban mondta ki: az a szerződés, amely a CK Hutchison Holdings Ltd.-nek adott jogot két, a Panama-csatorna közelében fekvő kikötő üzemeltetésére, alkotmányellenes.
Donald Trump amerikai elnök deklaráltan arra törekszik, hogy csökkentse Kína befolyását Latin-Amerika stratégiai infrastruktúrájában. A bírósági döntés számára jelentett győzelmet.
Trump már 2024 decemberében – amikor még sak készült átvenni a kormánybotot – kilásába helyezte, hogy „visszaveszi” a vízi útvonalat Panamától, tisztességtelen díjakra hivatkozva, és azt állítotva, hogy a csatornát Kína üzemelteti.
Kína tagadta az amerikai vádakat a panamai zászló alatt közlekedő hajók feltartóztatásával kapcsolatban.
Az Egyesült Államok ismételt, alaptalan vádjai csak azt mutatják, hogy meg akarja szerezni az ellenőrzést a csatorna felett
– idézi a hírügynökségi jelentés Mao Ning, a kínai külügyminisztérium szóvivőjét.
A CK Hutchison a múlt hónapban nemzetközi választottbírósági eljárást indított Panama ellen, legalább 2 milliárd dolláros kártérítést követelve, és „illegális állami kisajátítással” vádolva az országot a kikötők ügyében.
