Irán rálépett a legrosszabb útra: tömeges mozgósításba kezdett, milliók jelentkeznek harcra – Amerika, ha partra száll, megemlegeti
Irán a nyolcvanas évek Irán–Irak háborúját idéző tömeges toborzásba kezd válaszul arra, hogy az Egyesült Államok több ezer tengerészgyalogost és légideszant katonát vezényelt a Közel-Keletre. A perzsa állam milliókat toboroz, köztük gyerekeket is. Elemzők és az iráni katonai taktikát ismerő források szerint az ország egy kemény harcra készül, amelyben esélye nyílhat arra, hogy nagyobb veszteségeket okozzon az Egyesült Államoknak és Izraelnek – írja a The Wall Street Journal.
Irán felkészül az amerikai megszállásra és semmi jót nem ígér a szomszédainak
Az iráni rezsim a február végén indult háborúban már rendkívül nagy veszteségeket okozott a Közel-Kelet arab államainak. Nemcsak támadta a területüket, ami miatt a turizmusuk visszaesett, de a legnagyobb bevételüket adó olajexportjukat is szinte teljesen leállította. Irán most azzal fenyegetőzik, hogyha a szigeteit megtámadják, kiterjeszti célpontjait a tengeri olajplatformokra is. Sőt, a civil lakosságot érintő létfontosságú infrastruktúrák, például erőművek és az ivóvíz előállításához nélkülözhetetlen sótalanító üzemek elleni támadásokat is kilátásba helyezett.
Irán célja, hogy minden amerikai partraszállást a lehető legköltségesebbé és politikailag fenntarthatatlanná tegyen. Arra számítok, hogy Irán először drónokkal próbál majd tömegesen támadni és fájdalmat okozni, majd kiterjeszti a megtorlást a szomszédaira
– mondta Sanam Vakil, a Chatham House közel-keleti és észak-afrikai programjának vezetője.
Mivel Irán fő exportterminálja a Kharg-szigetetn található, a szakértők szerint egy esetleges amerikai szárazföldi hadművelet elsősorban ott lehetséges. Így megszerezhetnék az iráni olaj egy részét is. Ezen kívül egy esetleges amerikai gyalogsági offenzíva célja lehetnek a környező iráni szigetek a Hormuzi-szorosban és Irán dúsított uránkészletének megszerzésére is.
A szigeteken és a közeli partokról az iráni csapatok megerősített alagutakból olcsó drónokkal és vállról indítható légvédelmi rakétákkal támadhatják az inváziós erőket – magyarázta Gleb Irisov, az orosz légierő egykori tisztje.
Az Egyesült Államoknak több mint 100 ezer katonát kellene partra tennie a teljes partszakaszon, hogy megvédje ezeket a szigeteket és a szorost. Minden más megoldás hatalmas amerikai veszteségekkel járna.
Egy iráni elemző szerint egy ilyen amerikai művelet inkább destabilizálná a Hormuzi-szorost, mintsem biztosítaná azt.
Iránnak egymillió katonája van, de még többet toboroz, gyerekeket is vár a hadseregbe
Irán megerősíti védelmét az olajexport-központnak számító Kharg-szigeten, rakétarendszereket és aknákat telepít a part mentén, valamint a közeli létesítményeket környékét elaknásítja – mondta egy iráni tisztviselő az amerikai üzleti lapnak.
Katonai elemzők szerint valószínű, hogy több szigeten alagutakat vájtak, amelyekben rakétákat és más fegyvereket rejthettek el. Ezeken kívül Irán által támogatott iraki milíciáknak és az iráni Forradalmi Gárdának is rengeteg, saját fejlesztésű drón áll a rendelkezésükre.
A washingtoni New Lines Institute for Strategy and Policy katonai szakértői szerint Irán mintegy egymillió aktív és tartalékos katonával rendelkezik. Közülük körülbelül 190 ezren a Forradalmi Gárda harcosai.
Maszkos biztonsági erők új ellenőrzőpontokat állítottak fel a városokban, és áldozat néven kampányt indított önkéntesek toborzására az amerikai erők elleni harcra. Erre SMS-ben küldtek felhívást a lakosoknak.
A Forradalmi Gárda 12 éves kortól toboroz fiatalokat támogató feladatokra, például főzésre, egészségügyi ellátásra és ellenőrzőpontok működtetésére.
„A kedves emberek lelkes fogadtatása miatt úgy döntöttünk, olyan környezetet teremtünk, ahol minden érdeklődő részt vehet a haza védelmében képességei szerint” – mondta Rahim Nadali, a Forradalmi Gárda kulturális és művészeti helyettes vezetője.
A Gárdához kötődő Fars hírügynökség szerint eddig milliók jelentkeztek.
Bob Harward, nyugalmazott amerikai katonai vezető rámutatott, hogy nagyon kockázatos játszma zajlik, mivel
bármekkora is a szám, egy invázió valószínűleg nemzeti összefogást váltana ki az egyébként megosztott társadalomban.
Ezt támasztja alá aznnak az iráni aktivistának is a véleménye, aki a kötelező fátyol elleni tiltakozás után menekült el. Azam Jangravi kezdetben támogatta az iráni vezetők elleni légicsapásokat, de megváltoztatta a véleményét, amikor Trump az iráni szigetek megszállásával fenyegetett. „A területi integritás vörös vonal a legtöbb iráni számára, függetlenül attól, hogy támogatják-e a rezsimet vagy ellenzik.”
Irán: „Szó sincs tűzszünetről, sőt, csak most kezdjük a nagyobb támadásokat – a háború addig tart, amíg az Egyesült Államok és Izrael visszavonulót nem fúj”
Az iráni hadvezetés szerint csak most kezdődnek az igazán jelentős műveletek, és addig folytatják a támadásokat az Egyesült Államok és Izrael ellen, amíg meg nem hátrálnak.
