Hatalmas fordulat: megrettentek a németek, mégse eshet szét a NATO – esetleg mégis megfizetnék az árat Irán ellen
Donald Trump szerint a héten a Hormuzi-szoros kapcsán úgy fogalmazott, hogy azoknak az országoknak, amelyek ezen keresztül jutnak olajhoz, felelősséget kell vállalniuk a tankerek áthaladásáért, és akár át is vehetnék az ellenőrzést a szoros felett. Hozzátette, hogy Németország segítőkész lenne, de a kezdeményezésnek más országoktól kell érkeznie. Mint kiderült, az európaiak hajlandók lehetnek szerepet vállalni a Hormuzi-szoros térségében a Spiegel értesülései szerint.
Trump fenyegetése után az európai NATO-tagországok azonnal a kegyeit kezdték el keresni
Miután Trump szerdán a NATO ellen is kirohant, és az Egyesült Államok szervezetből való kiléptetéséről beszélt, az európaiak igyekezték megnyugtatni.
Alexander Stubb finn elnök megüzente, hogy egy erősebb, európaiabb NATO van kialakulóban, amelyben Európa nagyobb felelősséget vállal. Keir Starmer brit miniszterelnök és Friedrich Merz német kancellár pedig telefonon egyeztettek, majd röviddel ezután a brit kormányfő több mint 30 ország külügyminisztereinek videókonferenciáját jelentette be. Csütörtökön már több mint 40 ország képviselői vettek részt a megbeszélésen.
A tárgyalások középpontjában a hajózás szabadságának helyreállítása és a Hormuzi-szoros újbóli megnyitása iránti sürgető igény. Húsvét után katonai tervezők találkozója következhet, ami szintén jelzés Trump felé.
Közben a német kancellár diszkréten elküldte Günter Sautter biztonságpolitikai tanácsadót egyeztetni Washingtonba. A német lap információi szerint Sautter szerdán hosszasan tárgyalt Marco Rubióval, Trump nemzetbiztonsági tanácsadójával és egyben külügyminiszterével.
Merz üzenete szerint Európa nem zárkózik el a részvételtől, de csak bizonyos feltételek mellett hajlandó szerepet vállalni a Perzsa-öböl térségében.
Merz már napokkal korábban felvetette egy kapcsolattartó csoport létrehozását, amelyben kulcsfontosságú európai országok – Nagy-Britannia, Franciaország, Olaszország – mellett ázsiai szövetségesek, például Japán, valamint az Perzsa-öböl államai is részt vennének. Johann Wadephul német külügyminiszter csütörtökön telefonon egyeztetett kínai kollégájával, Wang Yivel, és több kérdésben egyetértésre jutottak. A német kormány Indiával is szoros kapcsolatban áll, amely Kína után a második legnagyobb vásárló a régióban.
Emmanuel Macron francia elnök hangsúlyozta:
egyesek katonai művelettel nyitnák meg a Hormuzi-szorost, de ez nem reális.
Macron szerint a szoros megnyitása csak Iránnal való koordinációval lehetséges. Ez felveti a kérdést, hogy a tervezett kapcsolattartó csoport saját diplomáciai tárgyalásokat indít-e Teheránnal. Egyes országok már léptek: Macron többször beszélt telefonon az iráni elnökkel, a japán külügyminiszter pedig iráni kollégájával egyeztetett.
Német részvétel esetén feltétel lenne egy nemzetközi mandátum. Bahrein az ENSZ Biztonsági Tanácsában dolgozik egy határozaton, amely jogi alapot adhatna egy ilyen missziónak. Alternatívaként szóba jöhet az EU Aspides tengeri missziójának módosítása is. A német hadsereg felderítő repülőgépekkel járulhatna hozzá a helyzetkép kialakításához, míg hadihajókat más európai országok biztosíthatnának.
Az európaiak számára Ukrajna támogatása kiemelten fontos
Sautter washingtoni útja arra is szolgált, hogy felmérje Trump hozzáállását Európához és a NATO-hoz, valamint azt, milyen hatással lehet az iráni háború a transzatlanti kapcsolatokra és az Ukrajnának nyújtott amerikai támogatásra.
Az európaiak egyik fő célja az is, hogy fenntartsák az Ukrajnát támogató programot, amelynek keretében a szövetségesek finanszírozzák a szükséges fegyvereket – például Patriot légvédelmi rakétákat –, amelyeket az Egyesült Államok szállít Kijevnek.
A Financial Times szerint
Trump azzal fenyegetett, hogy leállítja ezt a mechanizmust, ha Európa nem segít a Hormuzi-szoros ügyében.
Az európaiak célja, hogy valahogy a szövetségben tartsák az Egyesült Államokat. A döntő pillanat júliusban jöhet el, amikor a NATO éves csúcstalálkozóját Törökországban tartják. Addigra a tagállamoknak növelniük kell védelmi kiadásaikat a GDP 5 százaléka felé – mutatott rá a Spiegel.
De van alternatív út is.
Kiszivárgott Európa titkos terve: elkezdte létrehozni a NATO utódját, Ukrajna már belépett az új szövetségbe – Alig várjuk, hogy végleg halott legyen
Mindeközben a Politico arról írt, hogy egyre mélyül a feszültség az Egyesült Államok és európai szövetségesei között, ami a transzatlanti biztonsági rendszer jövőjét is kérdésessé teszi. A lapnak összesen 24, a folyamatokra rálátással bíró forrás – diplomaták, kormányzati tisztviselők és védelmi szakértők – nyilatkozott, akik egybehangzóan arról számoltak be, hogy a NATO jelenlegi működése körüli bizonytalanság felgyorsította az alternatív megoldások keresését Európában.
A cikk szerint már körvonalazódik egy szorosabb együttműködés több európai ország között, amely részben az amerikai elköteleződés kiszámíthatatlanságára adott válasz. A tervek szerint egy mintegy tíz államot tömörítő csoport jöhet létre, amely gyorsabb és rugalmasabb döntéshozatalra lenne képes, mint a jelenlegi NATO-struktúra. A lehetséges résztvevők között olyan országokat említenek, mint Dánia, Hollandia és Izland, de a kör bővülhet más, hasonló biztonságpolitikai érdekeltségű államokkal is.
A források szerint hosszabb távon az EU akár kiegészítő, sőt bizonyos területeken alternatív szereplővé is válhat az európai biztonsági rendszerben. Ez azonban fokozatos folyamat, amelyet egyszerre hajt az amerikai politika változása és az európai országok növekvő igénye arra, hogy saját kezükbe vegyék védelmük megszervezését.
