Álmaink romantikus védelmezője

Hálószobák újra és újra felbukkanó kedves darabja a baldachinos ágy. Szúnyoginvázióktól függetlenül is hódít, elsősorban a lányok és a nők vonzódnak hozzá, találkozni velük a gyerek- és tinédzserszobákban, de romantikus szállodai szobákban éppúgy, mint a loft-lakások hatalmas tereiben, ahol aztán igazán van tér különleges építmények kivitelezéséhez.

Nem is csoda, hogy oly sokan kedvelik, hiszen akár a nehéz kárpitokkal, akár a lenge tüllel határolt fekvőhely meghitt és barátságos, igen vonzó lehetőség a hálószoba izgalmassá, egyedivé alakításához. Megvalósítása sem ördöngösség, egyrészt mert kész elemek is kaphatók hozzá, de házilagos elkészítése sem túl bonyolult, s akár szerényebb anyagi ráfordítással is igen markánsan megváltoztathatjuk a hálóhelyiség arculatát.

Alapvetően kétféle típust különböztetünk meg: az egész baldachint, ez az ágy teljes felületét eltakarja, illetve a fél-baldachint, amely jelzésszerűen a fejrész fölött, a hátsó falhoz erősítve jeleneik meg. Napjaink modern baldachinjai gyakran csak a látvány szempontjából érdekesek, funkcionális (sötétítő, hangtompító) szerepet nem töltenek be. Ha mégis ezt a megoldást választjuk, fontos, hogy jók legyenek az arányok a hálószoba és baldachin viszonylatában. Aki például a festményekről ismert, hagyományos korona vagy doboz alakú baldachint szeretne, a konstrukció alapját előállíthatja kemény kartonból, amit ezután kárpittal vonhat be.

A drapériát készíthetjük dupla anyagból, valamilyen egyszínű és azzal harmonizáló, mintás textil kombinációjával. A szélek lehetnek simán eldolgozottak vagy fodorral díszítettek, „szárnyai”pedig akkor mutatnak igazán, ha félkör alakú karnisról omlanak alá.

Az egyszerűbb megoldások variációs lehetőségei igen bőségesek, csak felsorolásszerűen említünk néhányat. Az egyik ilyen verzió, ha a hálószoba alvásra használt sarkát mennyezetről aláomló, könnyű csipkefüggönnyel (vagy más, légies anyaggal) választjuk le. Napközben ezt a függönyt húzzuk félre és kössük csomót az anyagba, így kitágul a tér. Megteszi az is, ha fémhuzalra, vastagabb kötélre csiptetőkkel erősítünk fel valamilyen dekoratív anyagot, hiszen az így keletkezett baldachin is nagyon látványosan keretezi majd az ágyat.

A drapériát mennyezetre, falra erősített konzol is tarthatja, vagy – ha erre az ágy szerkezete alkalmas – faoszlopokat és összekötő rudakat is kreálhatunk arra a célra, hogy lefüggönyözzük a hálóhelyünket. Ez utóbbi módszerrel a legromantikusabb elképzeléseinket is valóra válthatjuk.

A legegyszerűbb megoldások közé tartozik, ha egy csillárkampót fúrunk fel a mennyezetbe, amire zsinórokkal egy hullahopp karikát rögzítünk. Erről a karikáról omolhat alá a baldachin függönye, például könnyű tüll, amit dekorálhatunk szalagokkal, tollakkal. A sort folytathatnánk, egy azonban biztos: az egyéni kreativitás a baldachinalkotás terén is csodákra képes.

Szerencsére az üzletek is kínálnak sokféle variációt, árban stílusban egyaránt, az Ikeától a különféle egzotikus, távol-keleti bútorboltokig több lehetőség is adott, hogy vagy komplett baldachinos ágyat, vagy csak a baldachint beszerezhessük.

Eleinte famennyezetes és függönyökkel szeparálható ágy formájában, amely nemcsak bizonyosfajta előkelőséget jelentett, hanem voltak praktikus okai is: védett a hideg és a huzat ellen, és még az olyan apróságokban is gyakorlatiasnak bizonyult, mint a megfelelő sötétséget biztosítása a kandallóban lobogó tűz fényével szemben, vagy kizárni a molyokat, szúnyogokat és legyeket a hálóhelyről. A 18. századtól megjelenésükben egyre pompásabbak, faragott és aranyozott koronájuk, selyemből vagy damasztból készült függönyük a tulajdonosuk gazdagságára utalt.

A 19. századtól népszerűségük csökken. De manapság ismét fölbukkannak, elsősorban a különleges megoldások kedvelőinek körében népszerűek.

Eleinte famennyezetes és függönyökkel szeparálható ágy formájában, amely nemcsak bizonyosfajta előkelőséget jelentett, hanem voltak praktikus okai is: védett a hideg és a huzat ellen, és még az olyan apróságokban is gyakorlatiasnak bizonyult, mint a megfelelő sötétséget biztosítása a kandallóban lobogó tűz fényével szemben, vagy kizárni a molyokat, szúnyogokat és legyeket a hálóhelyről. A 18. századtól megjelenésükben egyre pompásabbak, faragott és aranyozott koronájuk, selyemből vagy damasztból készült függönyük a tulajdonosuk gazdagságára utalt.

A 19. századtól népszerűségük csökken. De manapság ismét fölbukkannak, elsősorban a különleges megoldások kedvelőinek körében népszerűek.-->