BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Egészségünkre veszélyes tévhitek

Az Országos Mentőszolgálat Alapítvány a leggyakoribb tévhitek eloszlatása érdekében tájékoztatási akcióba kezdett. Fel kell hagyni azokkal a téves megoldásokkal, amelyek alkalmazásával sokkal többet árthatunk, mint gondoljuk

Hátrahajtott fej orrvérzésnél, felülés rosszullétkor, nyállal kezelt seb, szorítókötés a vérzésre, kiszívott méreg méhcsípéskor vagy éppen citromlé a herpeszre, esetleg nyers hús a sebes duzzanatra – csak néhány a leggyakoribb hibák közül, amelyeket sokan elkövetnek, ha magukat vagy környezetüket gyógyítani igyekeznek.

Az Országos Mentőszolgálat Alapítvány nemrég a Nagy Elsősegély Teszt keretében 1000 főt kérdezett meg többek között arról, hogy tudják-e, mi a teendő például, ha valaki elájul a napon, mennyi az ajánlott napi folyadékbevitel, vagy mi számít magas vérnyomásnak. „A teszt értékeléséből kiderült, hogy sokan nincsenek tisztában a helyes válaszokkal, ezért az Alapítvány az eredmények nyilvánosságra hozatalával és természetesen a jó megoldások terjesztésével újabb és újabb problémakörökre hívja fel a figyelmet” – mondja dr. Czakler Éva, az Országos Mentőszolgálat Alapítvány alelnöke, mentőorvos.

Tévhitek, városi legendák Számos népi bölcsesség, szakszerűtlen praktika, városi legenda él a köztudatban, melyek alkalmazásával kisebb sérüléseinket saját magunk próbáljuk ellátni, betegségeinket kikúrálni. Ezek jó része azonban nemhogy nem segít, de nagyon is sokat árthat, sőt, némelyik akár életveszélyhez is vezethet.

Orrvérzés esetén sokan azonnal hátrahajtják a fejüket, melynek következtében a vér hátracsorog, és az illető vagy saját vérébe fullad bele, vagy lenyeli azt, és hányni kezd. A legjobb, ha befogjuk az orrunkat, vagy zsebkendőt dugunk bele, mintegy 10 percig. Ha ezután sem áll el a vérzés, azonnal forduljunk orvoshoz.

Ha valaki rosszul lesz, és úgy érzi, le kell feküdnie, ne gátoljuk meg ebben! Amíg fennáll a rosszullét, ne ültessük fel, mert az ájuláshoz vezethet, ha pedig előrebukik a feje, az elzárhatja a légutakat, és leállhat a légzése is. Hagyjuk feküdni, ha fekvés közben elájulna, helyezzük stabil oldalfekvésbe.

Fertőzésveszéllyel jár a méhcsípés is, amennyiben a fullánkot kapargatással szeretnénk eltávolítani, avagy ha a mérget megpróbáljuk kiszívni a sebből. Holott egy tiszta csipesszel és antihisztamin tartalmú krémmel gyorsan orvosolhatjuk a bajt. A fertőzéseknél maradva, nem lehet elégszer elmondani, hogy a nyállal „kezelt” seb biztosan nem gyógyul jobban vagy gyorsabban. Viszont a szánkban, illetve a nyálban megtalálható baktériumok fertőzések melegágyául szolgálhatnak. Sajnos reflexszerűen kapjuk elvágott ujjunkat a szánkba, azonban ez egy olyan téves beidegződés, amiről jobb minél előbb leszokni.

Nyers hús a sebre, citromlé a herpeszre – ne tegye! A sebes duzzanatra helyezett nyers hús hasonlóan az előzőekben felsorolt „praktikákhoz” szintén nem segít, azonban a benne található coli baktériumok elfertőzhetik a sérülést, és a mélyhűtőből közvetlenül előrántott fagyasztott termék is csak az érintett terület elfagyásához vezethet – a duzzanat lelohasztása helyett. Jót azzal teszünk, ha fertőtlenítés, kötözés után törülközőbe tekert jéggel próbáljuk a fájdalmat és a látvány súlyosságát csökkenteni.

Szintén rossz berögződés, hogy a legtöbben azt gondoljuk, a citromlé, az ecet vagy a pálinka jó ellenszere lehet annak a fájdalmas nyavalyának, amit úgy hívunk, herpesz. Nem érdemes bevetni őket, ugyanis nemcsak kimarhatják a bőrt, de alaposan ki is száríthatják azt, ami a gyógyulást csak még fájdalmasabbá teszi. Amire ilyen helyzetekben szükségünk lehet, azok a hámosító gyulladáscsökkentő készítmények, melyeknél azonban nem szabad elfelejteni, hogy csak tünetet kezelnek, nem feltétlen jelentenek végleges megoldást.

Gyakori az égési sebek otthoni (félre)kezelése is. Sokan zsíros anyaggal, például vajjal kenegetik, ráadásul betekerik, ami óriási hiba. A legfontosabb – ezekkel ellentétben – a legalább 10-15 perces hűtés (hideg folyó víz alá kell tenni), a tenyérnyinél nagyobb sérülés, hólyagosodás vagy láz esetén pedig az azonnali orvosi segítségnyújtás kérése.

Jobb a nyomó-, mint a szorítókötés

Az egyik legelterjedtebb tévhit a vérzéshez köthető, amire a legtöbben szorítókötést alkalmaznának. Az azonban elzárja az adott végtag vérkeringését, így kisebb bajból nagyobb keletkezhet. Jobb a nyomókötés a seben, és a használt anyagok mindig tiszták és sterilek legyenek. Fontos, hogy a végtagot a szív magassága fölé emeljük.




Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.