Ki találta fel a pastát? Az olaszok vagy a kínaiak?

tévhitek Nos, egyik feltételezés sem igaz. Ha a tévhitek ehetők lennének, a spagettimítosz kapcsán kétszersültről beszélhetnénk: duplán kisütött hamisságról.

Az első feltételezés, miszerint a tészta olasz találmány, ma már nem igazán helytálló. A jól értesült és tanult polgárok ugyanis időközben úgy tanulták, hogy a spagetti és társai kínai be-hozatalból származnak – nem kisebb ember, mint maga Marco Polo importálta. „Ez azonban – írja Delizia című könyvében John Dickie ételtörténész – az olasz ételek történetének legelter-jedtebb mítosza.”

De miért is ne lehetne igaz? Tény, hogy a kínaiak évezredek óta készítettek tésztákat. Hiszen a mai Kína területén még kőkorszaki cserépedényeken is találtak tésztamaradékokat. Ez mind igaz – írja Dickie –, viszont a kínaiak soha nem búzát, hanem mindig csak kölest használtak. Marco Polo sem ír semmit ezekről a tésztákról; az idejét főleg Mongóliában töltő kalandor csak egyfajta kenyérről számol be, amelyet a korabeli Olaszországban is ismertek lagana néven.

Az igazi durumbúzából készült pasta receptjét Dickie szerint az arabok vitték Olaszországba a 9. században, Szicília elfoglalásakor. Vagyis négy évszázaddal Marco Polo kínai útja előtt.

Azt mindenestre nem lehet biztosan megállapítani, hogy az arabok a pasta receptjének feltála-lói, vagy csak az olaszokat megelőző elterjesztői voltak-e.