BUX 41,779.48
+0.74%
BUMIX 3,950.99
+1.32%
CETOP20 1,976.81
+0.33%
OTP 9,904
-3.75%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
0.00%
+1.14%
-0.61%
ZWACK 17,050
0.00%
0.00%
ANY 1,620
+1.25%
RABA 1,180
+2.16%
-4.29%
-0.24%
+6.16%
-0.92%
OPUS 188.8
+2.61%
+11.11%
-0.74%
0.00%
+2.74%
OTT1 149.2
0.00%
+3.54%
MOL 2,700
-0.59%
0.00%
ALTEO 2,390
+1.70%
-9.09%
+0.40%
EHEP 1,590
+4.95%
0.00%
+0.64%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
-1.20%
0.00%
0.00%
SunDell 41,600
0.00%
-0.47%
0.00%
+1.48%
+5.71%
+4.38%
+2.48%
GOPD 12,700
0.00%
OXOTH 3,740
0.00%
+4.09%
NAP 1,190
+1.54%
0.00%
0.00%
Forrás
RND Solutions
Cégvilág

Harmadikok a magyar szállodák

Az osztrák és a cseh piac mögött a harmadik helyen zárt tavaly a régióban a magyar szállodaipar. Pedig a hotelek felén csillag sincs.

Bár a Nemzetgazdasági Minisztérium és a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége (MSZÉSZ) már 2012. június 12-én megállapodást kötött, mely szerint a Hotelstars rendszert alkalmazzák a hazai szállodák minősítésére, a hazai szállodáknak még mindig csak mintegy a fele használhatja legálisan a csillagait. Legutóbb újabb 13 szálloda minősítéséről döntöttek, ezzel 368-ra emelkedett a csillagok használatára jogosult magyar hotelek száma.

„A minősítések tapasztalatai szerint a szállodák komoly erőfeszítéseket tesznek termékeik és szolgáltatásaik fejlesztésére, ezáltal pedig a megcélzott kategória elérésére. Ez sok esetben nem feltétlenül anyagi ráfordítást, esetlegesen új beruházást jelent, hanem a szolgáltatási kör bővítését” – fogalmazott Lukács Attila. Az MSZÉSZ szakmai titkára szerint a nemzetközi minősítés garanciát jelent a hazai és a külföldi vendégeknek is. Az eddig regisztrált közel 500 szállodából 368-at minősítettek, ez a hazai szállodai kapacitás több mint 50 százalékát fedi le. Főleg az egy- és kétcsillagos házak nem nagyon törik magukat, hogy hivatalosan is elismerjék őket.

A szállodaipar ugyanakkor csillagok nélkül is jó évet zárt tavaly. „A magyarországi szállodák 2013-ban a régióban az egy kiadható szobára jutó árbevétel mutatót tekintve a harmadik helyen végeztek a lengyelországi és szlovákiai hotelek előtt” – írta évértékelő trend riportjában az MSZÉSZ. Ebből kiderült: a magyarországi szállodák összes bruttó árbevétele tavaly 268 milliárd forint volt, ami 26,1 százalékkal múlta felül a 2008-as bevételeket. A bevételek növekedését jelentős részben a forint árfolyama okozta. Öt év alatt a szállodai szobaszám 16,2 százalékkal nőtt, az infláció pedig meghaladta a 27 százalékot. A legjobb teljesítményt Ausztria szállodái érték el 94,1 eurós, majd a csehek 69,5 eurós nettó átlag szobaárral.

Szobafoglaltságban 2013-ban a vizsgált 31 város között Budapest csak a 21. helyen végzett. Az is elgondolkodtató, hogy a Danubius Hotels nem a magyarországi, hanem a szlovákiai Pöstyén gyógyfürdőhelyen található szállodájának felújítására költ közel 2,7 milliárd forintot, az új balneoterápiai központ április elején nyitja meg kapuit.

Annak sem lehet örülni, hogy a TOP5 küldőpiacunk közül a német és az osztrák visszaesett: előbbiek 100 ezer, utóbbiak 40 ezer nappal maradtak nálunk kevesebbet. Az év egészét tekintve 2013-ban közel ugyanannyian érkeztek Magyarországra, mint 2012-ben, illetve kismértékben csökkent a külföldre látogató magyarok száma. „Az utasforgalom többlete 762 milliárd forint (2,6 milliárd euró) volt, amely 10,1 százalékos növekedést jelentett az előző évhez képest. Az import – 506 milliárd forint – 2 százalékos csökkenést, míg az export – 1268 milliárd forint – 4,9 százalékkal bővülést mutatott” – közölte a KSH.

A külföldi látogatók 2013. utolsó negyedévében 283 milliárd forintot költöttek hazánkban. Országok szerint vizsgálva, a Németországból érkezők költöttek a legtöbbet: 42 milliárd forintot. Az osztrákok 29, az Egyesült Államokból érkezők 17 milliárd forintért vásároltak különböző szolgáltatásokat és árucikkeket. Az üzleti céllal érkezők az átlagnál jóval többet (34 ezer forintot), a turisztikai céllal érkezők átlagban 15 ezer forintot költöttek naponta.

A második helyet szerezte meg Magyarország tavaly ősszel debütált imázsfilmje a berlini Tourism Media Award turisztikai film- és multimédiaverseny szpot kategóriájában. A verseny a turisztikai szektor Berlinale-ja, itt mérettetnek meg a világ turisztikai szereplőinek marketingkommunikációs anyagai. „Az új imázsfilm koncepciójának kialakításakor az alkotók arra törekedtek, hogy a hagyományos gulyás-csárda-paprikás mellé más asszociációkat is társítsanak hazánkhoz, szem előtt tartva a fiatalabb korosztály számára vonzó szórakozási és kikapcsolódási lehetőségeket is” – közölte a Magyar Turizmus Zrt.

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek