A kockázati tőkés a következő Facebookot keresi

„Cég a cégtől tanul a legjobban” – mondta a Világgazdaság és az M27 ABSOLVO közös rendezvényén Bödőcs Róbert, a Nemzeti Külgazdasági Hivatal (HITA) elnökhelyettese. „A kockázati tőkés a csiszolatlan gyémántot keresi, a következő Google-t és a Facebookot” – hangsúlyozta Bödőcs. „A kockázati tőkés nem csak a magyar piacra, hanem a külpiacra is fókuszál, amihez kellhet egy tőkeinjekció.” 

Nagyon fontos, hogy ne ad hoc legyen – mondta Bödőcs, aki szerint a magyar cégek többsége nem akar exportálni.

„A külpiacra lépés egy döntéssel kezdődik. Ez egy irányított, átgondolt folyamat kell, hogy legyen. A külpiacra lépés segíti a növekedést és a piaci diverzifikációt, a több lábon állást, ugyanakkor pénzt és időt igényel, főleg a folyamat elején” – hangsúlyozta a HITA elnökhelyettese. „A kkv-k között az elsődleges célpont nem Németország, hanem Románia.”

Szerinte a kockázati tőkések nem szeretik azt a mondatot, hogy a világon ilyen termék vagy szolgáltatás még nincs. Sokkal jobban értékelik, ha valaki a méhecske szorgalmasságával be tudja azonosítani, hogy kik a versenytársak, de azokhoz képest valami teljesen újjal kell előrukkolni. „Nem lehet még egy piros pöttyös labdát eladni a piros pöttyös labda piacon, nekünk jobbat kell csinálni. Tudni kell, hogy miért jobb a mi termékünk.”

Bödőcs szerint a magyar cégek is kezdenek rájönni, hogy Európán kívülre is érdemes menni, de erre rájöttek a csehek, a románok, az olaszok, és mindenki más is.

A sikeres exporthoz „kell egy csapat”; nem igaz az, hogy „jó borhoz nem kell a cégér”, mert különben nem ismerik meg a terméket – véli. Szerinte a magyar cégek gyengék az árképzésben. „Nem nagyon tudunk elszakadni attól, hogy mennyibe kerül a termék Magyarországon.”

A HITA elnökhelyettese bízik abban, hogy lesznek ősszel olyan uniós források, amely lökést adhat azoknak a cégeknek, akik tudják, hogy külpiacra szeretnének menni, de nincs kellő tőkéjük. 

Bödőcs azt javasolja a kisebb cégeknek, hogy ne Kínába, hanem a balti vagy a balkáni országokban próbálkozzanak. „Az arab piacokon, Kínában vagy Japánban fontosak a kulturális különbségek, hosszabb ideig tart az üzleti bizalom kialakítása” – mutatott rá.
 
„Huszonnyolc piacon nem tudok ott lenni egyszerre” – mondta Bödőcs, utalva arra, hogy nem lehet az EU összes országába exportálni egy cégnek. „Ki kell választani három piacot és évekig ott kell építeni az üzletet” – hangsúlyozta.

„A termékekben is érdemes fókuszálni. Nem érdemes sok terméket külpiacra vinni egyszerre.” Bödőcs szerint ha egy cég Magyarországon piacvezető, az egyáltalán nem jelenti azt, hogy külföldön is sikeres lesz.

A stratégiai tervek legnagyobb kritikája az szokott lenni, hogy semmi közük a valósághoz – mondta Gyurácz Németh Iván, az M27 ABSOLVO partnere. A cégek az elemzéseket igazából nem használják, pedig akkor van értelme ezeknek, ha meg is valósulnak a tervek. „A befektető egyrészt növekedést szeretne, másrészt bizonyítékot arra, hogy a termék valakinek kelleni fog” – hangsúlyozta Gyurácz.

Magyarországon mindig az a legnagyobb kihívás, hogyha van egy jó termékünk, akkor mit kezdjünk azzal. Gyurácz szerint mi a jó értelemben vett szakik országa vagyunk, vagyis azt hisszük, ha van egy jó termékem, akkor az eladja önmagát, de ez nem így van. „A jó termékkel még nem jutottam előre, az a kérdés, hogy ki fogja eladni” – mutatott rá.

„A cég sikere azon múlik, hogy a külföldi piacon jó eredményt érünk el” – mondta Gyurácz, aki egyetértett a HITA elnökhelyettesével abban, hogy valóban kevés, hogy 0,25 munkavállaló van dedikálva exportra cégenként a kkv-knál.

Gyurácz az tervezés készítése kapcsán hangsúlyozta: a befektetőnek az az elfogadható üzleti terv, hogyha visszakérdez, akkor lesz rá válaszunk. Szavai szerint az üzleti terv egy-két kivételtől eltekintve nem szokott abban a formájában megvalósulni, ahogy le van írva. Ettől függetlenül nagyon fontos az üzleti tervnek a megalapozottsága.

Ismerni kell önmagunkat és a versenytársakat is ahhoz, hogy tudjuk, miben vagyunk jobbak – mutatott rá az M27 ABSOLVO partnere. „Meg kell fogalmaznunk azt, hogy mi a versenyelőnyünk.” Ha Henry Ford megkérdezte volna az embereket, hogy mit szeretnének, akkor nem autót, hanem gyorsabb lovakat kértek volna – mondta Gyurácz.

Hangsúlyozta, a magyar vállalatok általában nincsenek piacvezető pozícióban külföldön, de a versenytársak gyengeségének kihasználása tipikusan a hazai vállalatok terepe. „Nem vagyunk a jó és olcsó termékek országa, valami vagy jó, vagy olcsó. A cégeknek azért kell könyörögni, hogyha Nyugat Európába mennek, akkor emeljenek árat.”

Egyszer fordult elő egy piacon, hogy nem volt versenytárs. 2000-ben az  Egyenlítői Guineából származó Eric Moussambani kijutott a Sydney olimpiára, pedig röviddel a verseny előtt tanult meg úszni – emlékeztetett Gyurácz. „Ha nincs versenytárs, akkor azon kell elgondolkodni, hogy van-e piac.”