Három éves csúcson a bővülés

Három éve nem nőtt olyan gyorsan az ipari termelés, mint idén februárban. Az év második hónapjában 8,1 százalékos bővülést mért a KSH éves alapon. A havi index is erős növekedést mutat: 1,6 százalékkal nőtt az ipari termelés januárhoz képest, akkor négyhavi csökkenés állt meg. A tavalyi év utolsó hónapjaiban zsugorodott az ipar havi szinten, amiben szakértők szerint fontos szerepet játszott, hogy az ipar szerkezete átalakul, és az autóiparban év végén leállásokat láthattunk.

„A tavalyi év végén volt egy gyengébb időszak, és számítottunk arra, hogy az idei év eleje nagyon markáns növekedési számokat fog produkálni az ipar” – mondta a Világgazdaságnak Balatoni András. Az ING Bank vezető közgazdásza szerint a februári 1,6 százalékos havi növekedés magasabb is, mint amire számítani lehetett. Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzőjelapunknak azt emelte ki, hogy az első félévben a bázisadatok is segítik ezt a nagyon szép növekedési pályát. Szerinte nem meglepő, hogy az autógyártás és a járműexport húzza az ipart. „A járműipar az új kapacitások miatt 30 százalékkal növekedett januárban, miközben a többi feldolgozóipari ág is növekedett” – tette hozzá.

Hasonlóan látja Balatoni András is. „Elsősorban az autóipar húzza a növekedést, ami azért érdekes, mert nem csak a termelés nő, hanem a termelőkapacitások is emelkednek” – vélekedett. „Egy területi átrendezés figyelhető meg az európai autógyáraknál, amelynek hatására nőtt a magyar autóipar súlya” – tette hozzá. „A markáns növekedés nem eredményez majd iparban inflációt, mert nem ciklikus tényezőről van szó, nem a kereslet, hanem a termelőkapacitások felfutása hajtja az ágazatot.”

Kedvező, hogy Európa dinamikusan növekvő feléhez tartozunk. „Németországban 4 százalék körüli, Csehországban 6 százalék feletti az ipar növekedése, Szlovákiában és Romániában pedig még nálunk is gyorsabban bővül az ipari termelés” – mondta Török Zoltán.

Az elektronikai termékek piaca jelentősen átrendeződött. Balatoni Andrá szerint az átrendeződésnek a hatására mára már sokkal kisebb az elektronikai ágazat súlya, mint a járműiparé – tette hozzá. Török Zoltán emlékeztetett: az elmúlt években a járműipar növekedett, az elektronikai ipar pedig folyamatosan visszaesett, miközben a többi alágazat stagnált. „A legutóbbi hónapokban mintha megtört volna ez a trend és a legtöbb alágban már növekedést láthattunk, a feldolgozóipari foglalkoztatásban növekedés van”.

Balatoni András szerint a megrendelésállományok és a bizalmi indexek kedvező képet festenek a hazai iparról. „Az első félévben markáns lesz a növekedés, a második félévben kisebb lassulás lesz. Éves átlagban 5-6 százalékos körüli termelésbővülést látunk, de ennél talán kissé nagyobb bővülés sem lenne meglepetés” – véli az ING elemzője. A termelés az év első két hónapjában 7,1 százalékkal magasabb volt, mint az előző év azonos időszakában.

Az év első felében nagy növekedést láthatunk majd, de a második félévben lanyhulhat a növekedés a javuló bázis, és nagyméretű kapacitásbővülések elmaradása miatt. Az év egészében 4-5 százalék körüli ipari növekedést várok” – mondta Török Zoltán.

Lejtőn az elektronika

„A korábbi hónapokhoz hasonlóan továbbra is a járműgyártás a termelés fő húzóereje” – mondta az adatok ismertetésekor Mikó Ildikó. A KSH szakértője a Világgazdaságnak nyilatkozva hangsúlyozta, hogy elsősorban az autóexportban az láthatunk kedvező számokat, de a belföldi értékesítés is kedvező. Mikó Ildikó hangsúlyozta, hogy az elektronikai szektor visszaesése nem állt meg.