Tavaszi kockázatok és veszélyek

Az Országos Mentőszolgálat Alapítvány tájékoztató tevékenységével szeretné elérni, hogy se az allergia, se a kullancsok, se egyéb ízeltlábúak ne szeghessék kedvünket, ha egy kis természetjárásra vállalkozunk. Amennyire lehet, viszketés, orrfolyás és könnyezés nélkül vészeljük át a pollenterheltebb hónapokat. 100 százalékos védelem természetesen nincs, azonban sokat segíthetünk magunkon, ha néhány dologra odafigyelünk. „A tavasz amellett, hogy öröm a hosszú téli hónapok után, sokak számára nehéz időszak is lehet. A pollenallergia, a csípések, a nehezen eltávolítható kullancsok – amelyek különösen veszélyesek – mind-mind kellő tájékozottságot és odafigyelést igényelnek a kellemetlen pillanatok, sőt, az életveszélyes helyzetek elkerülése érdekében” – mondja dr. Czakler Éva, az Országos Mentőszolgálat Alapítvány alelnöke, mentőorvos.

Tavasszal leginkább a nyírfa, a kőris, a fűz, a platán és a pázsitfűfélék pollenjei keseríthetik életünket.

Ha hosszabb időt töltünk a természetben, utána mindenképpen mossunk hajat, hiszen ha minket nem is feltétlenül érint, szeretteinknek temérdek kártékony és kéretlen pollent vihetünk haza. Ha allergiásak vagyunk a pollenre, a gyógyszerek mellett az étkezéseknél is segíthetünk magunkon: a hagyma, a csalán, a papsajt és a chili paprika kivonata jó hatással lehet az allergiára.

Emellett egyes krémek, mint a vazelin vagy a speciális orrcseppek blokkolhatják az orrjáratokba kerülő pollenek továbbjutását, megóvva ezzel szervezetünket. A hagyományos allergiás reakciók mellett, mint az amúgy is kellemetlen orrfolyás, viszketés, fontos, hogy tisztában legyünk azzal, hogy sokszor sokkal komolyabbra is fordulhat a dolog, mint gondolnánk. A folyamatos orrfolyás például zavarhat az alvásban, így nem tudjuk kipihenni magunkat, ezért nem árt, ha inkább megelőzünk és orvossal konzultálunk.

A jó idő nem csak a pollenek elszaporodásának kedvez, hanem az ébredező ízeltlábúak aktivitási szintjét is emeli. Előkerülnek a pókok, a kullancsok és az egyébként hasznos méhek is. Utóbbiak a csípésükre allergiásoknak nagy bajt jelenthetnek, ugyanis az úgynevezett anafilaxiás sokk, gyakran az ő számlájukra írható. Ilyenkor az immunrendszer olyan túlzott reakciót produkál, mely hatására a szervezet sokkos állapotba kerül. A vérnyomás leesik, légzési és keringési problémák lépnek fel, és néhány percen belül akár szervkárosodás vagy halál is lehet az eset vége. Gyakoribb veszély, hiszen mindenkit érinthet, a kullancscsípés. „A kullancsok nem allergizálnak, csípésük csupán enyhe bőrreakciót vált ki, és az elvakarás, elfertőződés sem igazán jellemző, azonban súlyos betegségekkel fertőzhetnek meg” – mondja a mentőorvos. A régi népi bölcsesség, miszerint a legcélravezetőbb az állat megfullasztása némi krémmel vagy olajjal, ma már nem tartozik a legtámogatottabb módszerek közé.

A lehető leggyorsabban cselekedjünk: csipeszt ragadva – és ügyelve arra, hogy az állatot lehetőleg a fejénél ragadjuk meg – egy mozdulattal rántsuk ki. Orvoshoz menni nem muszáj, hiszen szakértelem nem, csak elszántság és határozottság szükséges a művelet végrehajtásához. Fontos azonban, hogy a kullancs kiszedése során tilos csavargatni, szétroncsolni a testét vagy durván rángatni. Nem a kullancsot sajnáljuk , hanem ilyenkor visszaöklendezheti az esetlegesen fertőzött béltartalmát, vagy az állat sérülésével a sebbe kerülhetnek veszélyes kórokozók. Ha a kullancs egy része mégis beszakadna a szúrás helyén, akkor azért érdemes orvoshoz fordulni.

A legjobb orvoslás mindig a megelőzés. Ha kirándulni indulunk, megfelelően öltözzünk fel, ne hagyjunk túl sok támadási felületet magunkon. Használjunk kullancsriasztót, és figyeljük a tájékoztatókat, amelyek felhívják figyelmünket a fokozottan veszélyes helyekre és időszakokra.

Nem veszélyesek a pókok

Hazánkban, bár nem élnek igazán veszélyes pókok, azért néhány szót mégis érdemes ejteni róluk is. Szervezetünk reakciója eltérő lehet attól függően, hogy milyen pók csíp meg minket. Az enyhe viszketéstől egészen az elkékülő gennyes duzzanatig sok mindennel szembesülhetünk. A kalcium itt is hasznos lehet, illetve a hideg vizes pakolás. Ha mindez kevésnek bizonyul, mert mérettől függetlenül a csípés helye bekeményedik, elkékül vagy gennyessé válik, akkor egy percig sem szabad habozni, irány az orvos.