Akár kisebb uniós bírsággal is megúszható az aszfaltügy

Az Európai Bizottság hasonló súlyosságú ügyekben hozott döntései alapján mintegy 18-36 milliárd forintos korrekciót lehetne korrektnek tekinteni a magyar kormány és a brüsszeli testület úgynevezett aszfaltügyről szóló vitájában – mondta lapunknak Nagy Sándor Gyula uniós fejlesztéspolitikai szakértő.

A jelenlegi állás szerint viszont a bizottság 90 milliárdos összeget minősítene az EU büdzséjéből nem elszámolható költségnek az uniós forrásból finanszírozott útépítési projektek esetében. Brüsszel szerint ugyanis versenykorlátozó volt az a gyakorlat, amely a közbeszerzési kiírásokban előírta azt, hogy a pályázóknak bizonyos távolságon belül aszfaltkeverő teleppel kell rendelkezniük.

A Budapesti Corvinus Egyetem docense azért tartaná a Brüsszel által problémásnak talált 360 milliárdnyi projektállományra vonatkozóan a 18-36 milliárdos korrekciót jogosnak, mert az ilyen súlyosságú ügyekben a korábbi brüsszeli döntések 5-10 százalékos forrásmegvonást vetettek ki szankcióként. A kormánnyal folyó egyeztetéseken azonban Brüsszel azt jelezte, hogy 25 százalékos korrekciós mértéket alkalmazna az aszfaltügyben. A szakértő szerint az 5-10 százaléknál nagyobb mértékű szankció esetében felmerülhetne a politikai motiváció esete is, miszerint ezzel büntetné Magyarországot a bizottság bármilyen okból, vagy hazánkkal statuálna példát más tagállamok felé.

– Ha a Miniszterelnökség ismét ügyesen tárgyal Brüsszellel, akkor a korrekció mértéke levihető az 5-10 százalékos szintre – mondta. Ezzel arra utalt, hogy az úgynevezett mérnökügyet 5 százalékos korrekcióval úszta meg az ország. Utóbbi esetben azt a már megszüntetett eljárást találta versenykorlátozónak Brüsszel, hogy az infrastrukturális beruházásoknál előírták azt, hogy a műszaki ellenőri feladatokat olyan személy végezze el, aki tagja a magyar mérnöki kamarának, illetve beszél magyarul.

A szakértő kiemelte, hogy a korrekció nem jelenti azt, hogy feltétlenül elvesznek a szankcióval érintett uniós források Magyarország számára. Ebben az esetben ugyanis valójában az történik, hogy ezeket az összegeket a kifogásolt projektekre vonatkozóan az EU büdzséjéből nem elszámolható költségnek minősítik, vagyis azt a nemzeti költségvetésből kell kifizetni, azonban a korrekcióval érintett összeget (legyen az 90, 36 vagy 18 milliárd forint) más projektek esetében fel lehet használni uniós pénzként.

Az utóbbival viszont az a gond, hogy az előző hét éves ciklus uniós forrásaival 2015 végéig el kell számolni, vagyis igen kevés idő van arra, hogy ezeket a forrásokat új projektre lekössék, illetve felhasználják – jegyezte meg Nagy Sándor Gyula.

Forrásvesztés nem fenyeget

Ha a kormány és Brüsszel közötti, várhatóan jövőre tartandó meghallgatáson a két fél közös megegyezéssel nem tud megállapodni a korrekció mértékéről, akkor a bizottság saját hatáskörben végrehajthatja a korrekciót. Ebben az esetben viszont a korrekcióval érintett összegeket már nem lehet átcsoportosítani más projektekre. Uniós forrásvesztés azonban ekkor sem feltétlen következne be, miután a közlekedési projektekre eső uniós fejlesztési keretet mintegy 10-12 százalékos mértékben túlvállalta a kormányzat annak érdekében, hogy a meg nem valósuló vagy a Brüsszel által szabálytalannak vélt projektek ellenére is az ország le tudja hívni a számára rendelkezése álló uniós források 100 százalékát.