A NÉBIH-é a felügyeleti díj?
„A vonatkozó jogszabály azt mondja ki, hogy a élelmiszerlánc-felügyeleti díj révén a nagyobb, tőkerősebb, nagyobb forgalmat bonyolító kereskedelmi szereplőknek nagyobb felelősséget kell vállalniuk az élelmiszerbiztonság terén” – mondta el a Világgazdaságnak Zsigó Róbert. Hozzátette: „a legfontosabb cél, hogy Magyarországon a jelenleginél is erősebb, hatékonyabb, és a modern kor elvárásainak is megfelelő élelmiszerfelügyeleti rendszer legyen.” Az államtitkár szerint ráadásul nem csupán „megerősített laboratóriumi háttérrendszerre, és informatikai technológiára” van szükség, hanem kiemelt cél a tájékoztatási feladatok további bővítése is. A NÉBIH már most is folytat kampányt azért, hogy felhívja a fogyasztók figyelmét a témára.
Zsigó Róbert kifogásolta azt a felvetést, amely szerint a kereskedelmi láncoktól beszedett élelmiszerlánc-felügyeleti díj a központi költségvetésbe kerüljön. A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) nemrégiben benyújtott javaslata ugyanis lehetővé tenné, hogy a bevásárlóláncoktól beszedett pénz egyenesen a költségvetésbe kerüljön. Zsigó Róbert egy héttel ezelőtt beadott módosítója ugyanakkor rögzítené, hogy az ezen a jogcímen beszedett pénz a felügyelethez, vagyis a NÉBIH kasszájába kerüljön.
Az államtitkár szerint az összeg a hatóságot illeti, ebből a pénzből a technikai és személyi feltételeket kell javítani, és az ellenőrzést javítani. „Az élelmiszerlánc-felügyeleti díjnak az élelmiszerbiztonságot kell szolgálnia” – szögezte le Zsigó. Az államtitkár elvi álláspontja mellett egy uniós jogszabályra is hivatkozik. Az 882/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet ugyanis kimondja: a felügyeleti díj csak a hatósági ellenőrzések során felmerül ő költségek fedezésére fordítható. Egy ponton a rendelet rögzíti: az így beszedett díj nem lehet magasabb ezen költségeknél. Egy másik bekezdésben az uniós jogszabály még konkrétabban fogalmaz, és megtiltja az ilyen jogcímen, de más célra történő díjfizetés lehetőségét.
„Minderre tekintettel a felügyeleti díjnak az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv bevételét kell képeznie, az nem kezelhető költségvetési bevételként” – áll a módosító javaslat indoklásában.
Parlagfű: vizsgálat
Parlagfű-mentesítésre a kormány 2010–2014 között 52 milliárd forintot fordított, amely lényegesen meghaladja az állampolgári szja felajánlások összegét – közölte tegnap a Földművelésügyi Minisztérium. Mint azt a hvg.hu korábban megírta, hogy a 2009-ben a parlagfű elleni harcra felajánlott szja 1 százalékokból összegyűlt 1,1 milliárd forintból 642 millió forintot a tárca átcsoportosított, ez később közüzemi számlákra, informatikai, valamint irodai eszközökre fordítódott. A kormány november végén ugyanekkora összeg egyszeri átcsoportosítását rendelte el parlagfű elleni védekezésre.Az FM közleményében közölte: „a civil szervezetek által vitatott összegek felhasználásával kapcsolatban Fazekas Sándor miniszter haladéktalanul vizsgálatot rendel el, s annak lezárultával a felelősségrevonás sem marad el. A tárca sajnálja a történteket és köszöni, hogy a civil szervezetek az esetleges visszaélésekre felhívták a figyelmet.”
Az FM közleményében közölte: „a civil szervezetek által vitatott összegek felhasználásával kapcsolatban Fazekas Sándor miniszter haladéktalanul vizsgálatot rendel el, s annak lezárultával a felelősségrevonás sem marad el. A tárca sajnálja a történteket és köszöni, hogy a civil szervezetek az esetleges visszaélésekre felhívták a figyelmet.” -->
