Kutatás-fejlesztési pályázatok: határ a csillagos ég

Magyarország várhatóan 2015. november 1-jén válik az Európai Űrügynökség (ESA) teljes jogú tagjává, ami hatalmas lehetőséget jelenthet a hazai csúcstechnológiai, valamint a kutatási és fejlesztési (K+F) szektorban működő vállalkozásoknak. Magyarország együttműködő tagból teljes jogú taggá válásával egy 2007 óta zajló hosszú csatlakozási folyamat zárulhat le, megnyitva az utat a magyar űripar fejlődése előtt. Az ESA egy jelenleg 20 tagországot számláló nemzetközi szervezet, amelynek elsődleges feladata az űrtechnológiai kutatás és fejlesztés támogatása. A régióból Ausztria, Csehország és Románia már teljes jogú tagja a szervezetnek, Szlovákia és Szlovénia együttműködő ország, Bulgária pedig tárgyal az együttműködés lehetőségéről.

„A teljes jogú tagság révén a magyar cégek számára is elérhetőkké válnak az ESA által támogatott programok, a hazai űripar fejlődése pedig hozzájárulhat a nemzetgazdaság növekedéséhez és a know-how-intenzív K+F fejlődéséhez. A csatlakozás közvetlenül hozza helyzetbe a magyar cégeket, hiszen – a tapasztalatok szerint – a nemzetközi megrendeléseknél jelentős előnnyel indulnak azok, akik ESA-tagállamból származnak” – magyarázza Párkányi Rita, a KCG Partners Ügyvédi Társulás vezető ügyvédje.

A szakember rámutatott: űrtechnológiai fejlesztések történhetnek olyan dinamikusan fejlődő területeken, is mint a műholdas navigáció, a távközlés, a meteorológia vagy a környezetvédelem. Az iparágban rejlő lehetőségeket jól mutatja, hogy jelenleg az Európai Unió GDP-jének például mintegy 7 százaléka, vagyis közel 800 milliárd eurónyi termék és szolgáltatás alapul műholdas navigációs alkalmazásokon. „Figyelembe véve a tagállamok kiterjedt pályázati lehetőségeit és az iparág súlyát, nem túlzás azt állítani, hogy a csatlakozás néhány éven belül akár az éves tagsági díjunk többszörösét kitevő bevételt generálhat” – hangsúlyozta Dr. Párkányi Rita.

Párkányi Rita elmondta: a csatlakozási folyamat sikeres lezárásához Magyarországnak jövőre eleget kell tennie egy közel 1 millió eurós tagdíjfizetési kötelezettségnek, 2016-tól pedig hozzájárulásunk ennek az összegnek várhatóan az ötszöröse – körülbelül 5 millió euró – lesz évente.
A befizetett tagdíj jelentősége, hogy az ESA a földrajzi visszatérítés elve alapján az adott tagállam által befizetett összeg 85-90 százalékát visszaosztja a meghirdetett programjaiban részt vevőknek. Ha pedig valamelyik ország nem tudja teljes egészében kihasználni a rendelkezésére álló keretösszeget, annak felzárkózása és az optimális visszatérítési arány elérése érdekében az ESA olyan külön programokat ír ki, amelynek feltételeit az adott tagállam is teljesítheti.

A tervezett belépéssel egy időben az ESA összes pályázati kiírása is megnyílik a magyar cégek előtt is, amelyekre már most érdemes elkezdeni a felkészülést, illetve megvizsgálni, hogy milyen feltételekkel lehet megfelelni a kiírásoknak. Alapvető feltétel, hogy a vállalkozásnak ne legyen adótartozása, ne álljon fizetésképtelenségi eljárás alatt, illetve megfelelő felelősségbiztosítással rendelkezzen – húzta alá a szakértő. „Azonban az ESA által támasztott követelményeken túl számos jogi és adózási kérdést is mérlegelni kell a felkészülés során, mert ezekre később már általában nincs lehetőség” – hívta fel a figyelmet Dr. Párkányi Rita.