Az energia hűti az inflációt

Az egyre olcsóbb energia idézett elő megint deflációs hatást az eurózónában, ahol februárban 0,3 százalékkal csökkentek az árak, szemben a januári mínusz 0,6 százalékkal – jelentette hétfőn az Eurostat. Ha a negatív inflációs mutatót az élelmiszerek és az energia árától megtisztítjuk, akkor a magindex is csupán 0,6 százalék, ráadásul szeptember óta lassan ereszkedik lefelé. Így változatlanul megalapozottnak látszik az Európai Központi Bank (EKB) azon döntése, hogy márciustól havi hatvan milliárd euró értékben vásárol értékpapírokat, zömmel államkötvényeket. A cél az, hogy az infláció irama alulról megközelítse a két százalékot, s a gazdaságba ily módon bekerülő pénz élénkülést váltson ki.

Az EKB e heti ciprusi ülésén részleteiben is kiderülhet, hogy az európai jegybank miként képzeli a mennyiségi lazítást. Az érdeklődés rendkívüli, s ez tükröződik a piacokon is. A részvényalapokba 11 milliárd euró áramlott február második felében, s nem lankad a befektetők lelkesedése a kötvényalapok iránt sem, amelyekbe ugyanebben az időszakban több mint egymilliárd euró érkezett, annak ellenére, hogy az állampapírok hozamai zuhannak, szerte a valutaövezetben.

Részben a kényszer, részben a spekuláció viszi rá a befektetőket arra, hogy azokat a kötvényeket is vegyék, amelyek hozama negatív, vagyis még ők fizetnek azért, hogy hiteleznek az államnak. A biztosítókat és a nyugdíjalapokat például a szabályok kötelezik is arra, hogy a portfóliójukban állampapírokat tartsanak. S minthogy a jegybank betéti kamata mínusz 0,2 százalék, ezért a mínusz 0,08 százalék hozamú ötéves német kötvény még mindig előnyösebbnek látszik, tekintettel persze a negatív inflációra is.

Az EKB programjának hivatalos januári meghirdetése előtt a süllyedő hozam éppen a pangással kevert deflációs veszély növekedését jelezte. Ám a friss adatok lendületvételre utalnak, innen ered a kereslet a részvények iránt. A kötvények hívei pedig abban bíznak, hogy ha az EKB megjelenik óriásvevőként a piacon, akkor még lejjebb ereszkedik a hozam, azaz nő az árfolyam, és így – aki nem tartja lejáratig ezeket az értékpapírokat – még hasznot is bezsebelhet. Hosszabb távon persze emelkedhet a hozam, ha a befektetők úgy vélik, az EKB képes az infláció és a gazdaságok serkentésére.

Jelenleg azonban az európai állampapír-állomány negyedének, nagyjából kétbillió eurónyi kötvénynek a hozama negatív. Németország, Hollandia, Franciaország, Ausztria, Belgium és Finnország esetében a kötvények ötven százaléka negatív hozammal „kecsegteti” a befektetőket.

Hogyan lép az EKB? Vajon még lejjebb nyomja-e a német hozamot, s miért? Egyáltalán, lesz-e elegendő állampapír a piacon? Elemzők rámutatnak, hogy amikor az Egyesült Államok belefogott a mennyiségi lazításba, a költségvetésében nagy lyuk tátongott. Ellenben az eurózóna szintjén manapság látványosan zsugorodik a hiány, így a jegybanki kötvényvásárlási keret meghaladhatja a nettó kibocsátást. Elképzelhető, hogy a jegybank kiszorít a piacról másokat, esetleg szándéka ellenére a mélybe nyomja a kockázatosabbnak tartott periféria-országok hozamait is. Ha gyorsul a gazdasági növekedés üteme, akkor persze ez a mostani finanszírozási helyzet hozzájárulhat az államadósság-teher csökkenéséhez.